Üzleti titok

A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben a polgári jog területéhez tartozik, és a szellemi alkotás jellemzői alapján három területből áll. Az üzleti titok az ezek egyike.

Üzleti titok

Az üzleti titokkal kapcsolatos főbb tudnivalók az alábbiak

1 Mire vonatkozik  

Az üzleti titok körében tartozik minden olyan tény és adat, valamint az ezek felhasználásával készült összeállítások, amelyek nem közismertek, nem könnyen hozzáférhetőek, és amelyek nyilvánosságra hozatal a jogosult, tehát a tulajdonos pénzügyi, gazdasági, piaci érdekét sértené. Az ilyen, a jogosult, tehát a tulajdonos számára vagyoni értéket képviselő szellemi alkotások sorolhatók az üzleti titok körébe. Amennyiben az üzleti titok tárgyát képező szellemi alkotás azonosítható módon rögzítésre került, akkor az üzleti titok védett ismeretnek (know-how) minősül. Az üzleti titok tárgya tehát a vállalati környezetben lehet bármilyen egyedi és eredeti művészeti, tudományos, műszaki-technikai, pénzügyi, gazdasági és szervezeti ismeret, vagy ezek összessége, amely azonosítható módon olyan művészeti vagy ipari felhasználási célra alkalmas műalkotást, tudományos összefüggést, terméket, szolgáltatást vagy eljárást ír le, amelyet a vállalat a titokvédelem keretei között kíván használni/hasznosítani, és ezért nem kívánja nyilvánosságra hozni.

2 Mire ad védelmet  

Az üzleti titokra vonatkozó jogi védelem a tárgyát képező szellemi alkotás nyilvánosságra nem került, könnyen nem hozzáférhető tartalmi elemeire nyújt védelmet. A védelem viszont csak addig érvényes, amíg ezek a meghatározó tartalmi elemek könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra nem kerülnek. A vállalati gyakorlatban ezért nagy körültekintéssel kell eljárni az üzleti titok tárgyának minél teljes körű rögzítése, a tulajdonjog bizonyíthatóságához szükséges feltételek megteremtése, és a titokvédelmet biztosító feltételek kialakítása során. Az üzleti titok és a védett ismeret nem véd a jóhiszeműen, párhuzamosan létrehozott és/vagy helyettesítő üzleti titokkal vagy védett ismerettel szemben. Ezt sem zárja ki, hogy a tárgyára más jóhiszeműen más oltalmi formákban védelmet szerezzen. 

3 Hogyan jön létre a védelem  

Az üzleti titokra vonatkozó jogi védelem a törvény erejénél fogva az üzleti titok tárgyát képező szellemi alkotás létrehozásával jön létre. A vállalati gyakorlat számára ez azt jelenti, hogy az oltalom megszerzése nem kötött közigazgatási eljáráshoz. Ugyanakkor a célszerű az üzleti titok rögzítésével létrehozott védett ismertet, valamint ehhez kapcsolódóan a jogosult (a tulajdonos személyét) az erre a célra kialakított, vagy az erre a célra is igénybe vehető hiteles nyilvántartásokban rögzíteni. Amennyiben az üzleti titok tárgyával és/vagy tulajdonjogával kapcsolatban jogvita alakulnak ki, akkor a bizonyíthatóság meghatározó fontosságú lehet. Az ilyen jogérvényesítési ügyekben jelent segítséget, ha a jogosult tulajdonos és az üzleti titok (védett ismeret) tárgya és kapcsolata igazolható. Az üzleti titokra vonatkozó jogi oltalom létrejöttéhez azonban sem ez, sem más eljárás nem szükséges. A védett ismeretre vonatkozó 

4 Milyen korlátai vannak a védelemnek  

Az oltalom csak az üzleti titok bizonyítható tartalmára vonatkozik. Az oltalomnak nincsenek sem időbeli, sem területi korlátai. Egyetlen korlátnak a nyilvánosságra jutás tekinthető, melynek következtében az üzleti titok vagy a védett ismeret továbbiakban már nem tekinthető üzleti titoknak vagy védett ismertnek. A nyilvánosságra jutást követően ezért már nem részesülhet az üzleti titkot és a védett ismeretet megillető védelemben. Mivel a tárgya nem nyilvános, nem hozzáférhető, ezért az üzleti titokra és a védett ismeretre hivatkozva nem lehet fellépni azzal szemben, aki lényeges tartalmát bizonyhatóan saját maga hozta létre, vagy mástól jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. A Magyarországon létrehozott üzleti titokra és védett ismeretre vonatkozó védelem a magyar jogszabály alapján alapvetően Magyarország területére érvényes.

5 Jogszabályi háttér  

Magyarországon az üzleti titokra és a védett ismeretre vonatkozó jogi szabályozás alapját az 2018. évi LIV. törvény adja. 

6 Összefoglalás  

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatos főbb tudnivalókat:

Mire vonatkozik?Minden olyan tényre és adatra, valamint az ezekből készült összeállításra (együttesen: know-how vagy védett ismeret), ami még nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek nyilvánosságra hozatal a jogosult pénzügyi, gazdasági, piaci érdekét sértené.

Mire ad oltalmat?Az üzleti titok vagy a védett ismeret nyilvánosságra nem került, könnyen nem hozzáférhető, vagyoni értéket képviselő, érdemi tartalmi elemeire. Nem véd a párhuzamosan létrehozott és/vagy helyettesítő üzleti titokkal és védett ismerettel szemben.

Hogyan jön létre a védelem?Az üzleti titok vagy a védett ismeret létrehozásával jön létre (a törvény erejénél fogva). A jog létrejötte nem kötött hatósági eljáráshoz, de célszerű nyilvántartásban rögzíteni a védett ismeret tartalmát, valamint a tulajdonos személyét (bizonyíthatóság).

Korlátok?Nincsenek időbeni és területi korlátok. Titkos ismeretként kezelendő, ezért nem lehet fellépni azzal szemben, aki lényeges tartalmát önállóan létrehozta, vagy más személytől, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte meg.

Jogszabályi háttér?2018. évi LIV. törvény az üzleti titokról.

 

Üzleti titokkal, titokkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások

A tulajdonos, a vállalkozás számára vagyoni értéket képviselő szellemi alkotások értelemszerűen fokozottan védendőek, a védelem egyik eszköze lehet az üzleti titok körébe sorolás. A vállalati gyakorlatban körültekintéssel kell eljárni az üzleti titok tárgyának minél teljes körű rögzítése, a tulajdonjog bizonyíthatóságához szükséges feltételek megteremtése, és a titokvédelmet biztosító feltételek kialakítása során, ami speciális ismereteket igényel.

Szellemi vagyongazdálkodást érintő szabályzatok elkészítése  

A szellemi vagyongazdálkodáshoz szükséges alapfeltételek megteremtése alapvető érdeke a vállalkozásnak, ami a területre vonatkozó szabályzatok kidolgozásával, és a vállalati gazdálkodás körébe történő bevezetésével biztosítható.

További információk »Üzleti titokkezelés, szabályzatok elkészítése

 

További kérdése van? Lépjen kapcsolatba velünk!

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu