A szerzői jog

A szerzői jog az irodalmi, a tudományos, és a művészeti alkotásokra, valamint a felhasználásukkal létrehozott teljesítményekre (ezek együttesen: szerzői művek) vonatkozik. A vállalati gyakorlatban a szoftverek, az adatbázisok, a műszaki létesítmények tervei, az ipari célra is alkalmazható tervező művészi alkotások, a papíralapú és a digitálisan kivitelezett arculati, marketing és reklámanyagok, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység során létrehozott szakirodalmi és tudományos művek sorolhatók azon szellemi alkotások körébe, amelyekre a szerzői jogi szabályok vonatkoznak.

A szerzői jog a szerzői művet, mint formát védi. Ezért terjed el a gyakorlatban a „másolás elleni védelem” kifejezés, a szerzői joggal kapcsolatban. Ennek megfelelően a szerzői jog nem védi a szerzői művek tartalmai elemeit. A vállalati gyakorlatban felmerülő, szerzői jogvédelem alá sorolható szellemi alkotások felhasználása során ezért kifejezetten nagy körültekintéssel kell eljárni, hogy a szerzői mű nyilvánosságra hozatala során nem kerüljenek feltárásra a szellemi alkotás olyan lényeges tartalmi elemei, amelyre a szerzői jog nem nyújt védelmet, és amely a nyilvánosságra jutása miatt már megakadályozhatja más védelmi formák alkalmazását. A szerzői jog nem véd a párhuzamosan létrehozott művel szemben. Kicsi esély van arra, hogy valaki jóhiszeműen, saját alkotótevékenysége körében ugyanazt a szerzői művet hozza létre, de nem zárható ki. 

A szerzői jogi védelem a törvény erejénél fogva a mű létrehozásával jön létre. A vállalati gyakorlat számára ez azt jelenti, hogy az oltalom megszerzése nem kötött közigazgatási eljáráshoz. Ugyanakkor a célszerű a szerzői művet, valamint ehhez kapcsolódóan a szerzőket közhitele nyilvántartásokban rögzíteni. Amennyiben a szerzői mű feletti személyhez fűződő vagy vagyoni jogok kapcsán jogvita alakulna ki, akkor a bizonyíthatóság kulcsfontosságú lehet. Ezek a jogérvényesítési ügyekben jelent segítséget, ha a szerző és a mű kapcsolata, a létrehozás időpontja igazolható. A szerzői jogi oltalom létrejöttéhez azonban sem ez, sem más eljárás nem szükséges.

Időbeli korlát: A szerzői jogi védelem a szerzői életében és a halálát követő, vagy a mű első nyilvánosságra hozását követő 70 évig érvényes. A szerzői jognak elviekben nincs jelentős földrajzi korlátozása. Földrajzi korlát: Bár a Magyarországon létrehozott szerzői művekre vonatkozó szerzői jogi oltalom alapvetően Magyarország területére érvényes, Magyarország tagja azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek a magyar szerzői jogi oltalmat a fejlett világ nagy részén elismerik. 

Magyarországon a szerzői jogi szabályozás alapját az 1999. évi LXXVI. törvény adja. Felépítése sajátossága, hogy először összefoglalja az összes szerzői műre vonatkozó közös szabályokat, majd az ún. különös részében szabályozza a különböző szerzői művekre vonatkozó egyedi szabályokat. 

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a szerzői joggal kapcsolatos főbb tudnivalókat.

Mire vonatkozik?Irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokra, valamint a felhasználásukkal létrehozott teljesítményekre (ezek együttesen: szerzői művek).

Mire ad oltalmat?A szerzői művet, mint formát védi (másolás elleni védelem). Nem véd a párhuzamosan létrehozott művel szemben. Nem védi a mű tartalmi elemeit.

Hogyan jön létre a védelem?A mű létrehozásával jön létre (a törvény erejénél fogva). A jog létrejötte nem kötött hatósági eljáráshoz. Célszerű a szerzőt és a művet közhiteles nyilvántartásban regisztrálni (bizonyíthatóság).

Korlátok?A szerző életében és a halálát követő, vagy a mű első nyilvánosságra hozatalát követő 70 évig érvényes. Területileg elviekben korlátlan (!)

Jogszabályi háttér?1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A szerzői művek rendelkezésre állásának, tartalmának, tulajdonjogának hiteles igazolását jelentős mértékben segíti, ha a szerzői mű az önkéntes műnyilvántartás rendszerében nyilvántartásba vételre kerül.

A szellemi alkotás üzleti hasznosítását jelentős mértékben befolyásolja valós tulajdonjogi és iparjogvédelmi helyzetük, műszaki-technikai kidolgozottságuk, használatba vételükhöz szükséges megjelenésük és dokumentáltságuk.

A szellemi alkotások valós piaci értékének meghatározása fontos feladat egy vállalkozás gazdálkodásában, a szellemi alkotások üzleti hasznosításának is alapfeltétele, hogy ismert legyen valós piaci értékük.

A szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok üzleti hasznosításához szükséges a szerződéses (kötelmi) jogi feltételek megteremtése, a megfelelő hasznosítási, használati, felhasználási szerződések elkészítése.

A szerzői jog, a szellemi vagyon, a szellemi alkotások megfelelő kezeléséhez általában nem áll rendelkezésre megfelelő és részletes tudás a vállalati gazdálkodás és/vagy az üzleti tevékenység körében.

A szellemi vagyon átlátható, értéknövelő kezeléséhez az első lépés a szellemi vagyongazdálkodáshoz szükséges alapfeltételek megteremtése és a szellemi vagyongazdálkodást érintő szabályzatok elkészítése.