Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?

2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amely megteremtette a vállalatok számára a valós jogi feltételeit az üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.

A szellemi alkotásokkal kapcsolatos magyar jogi szabályozás régi adósságának tett eleget, amikor 2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény. Ez a jogszabály teremtette meg a vállalatok számára a valós jogi feltételeit a szerzői jog és az iparjogvédelem keretei között nem kezelhető, vagy üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.

Know-how jogi védelme

Miért volt szükséges ez jogi szabályozás? 

Részben mert a hazai vállalkozói környezetben is egyre bővült azoknak a szellemi alkotásoknak a köre, amelyek érdemi tartalmuk miatt nem minősültek szerzői műnek, illetve nem voltak besorolhatók az iparjogvédelem keretei között oltalomban részesíthető szellemi alkotások közé. Másrészt a hazai vállalatok üzleti tevékenységében is egyre gyakoribb, hogy jelentős vagyoni és pénzügyi értéket képviselő szellemi alkotásokat házon belül kívánnak és/vagy tudnak hasznosítani. Így szükséges a megfelelő jogi védelem megteremtése, anélkül, hogy ennek a feltétele a nyilvánosságra kerülés lenne. Végül ez a jogi szabályozás teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a védett ismeretnek (know-how) minősülő, és jelentős vagyoni értéket képviselő szellemi alkotások is a vállalati vagyon védhető, kezelhető részévé válhassanak. Ehhez pedig a korábbi jogi szabályozás nem biztosított megfelelő feltételeket. 

De a vállalati környezetben mikor válik valóban védett ismeretté a védett ismert?
Mikor teremődnek meg a magabiztos jogérvényesítési feltételek? 

Ehhez a vállalati gyakorlatban 4 feltétel teljesítése szükséges:

1. Iparszerű alkalmazáshoz szükséges tartalmi rögzítés: A védett ismeret törvényi definíciója önmagában is érdemi feltételként határozza meg az üzleti titok rögzítését. Ahhoz, hogy a vállalati vagyongazdálkodásban, és a vállalati működés során felhasználható módon építeni lehessen vállalati eszközként az üzleti titokra, elengedhetetlen, hogy a tartalma teljes körűen, szakember által megvalósíthatóan, azonos tartalommal ismételhető módon rögzítésre kerüljön. A rögzítés igazodhat a szellemi alkotás tartalmához (papíralapú és/vagy digitális adathordozó). A vállalkozás ezzel jelöl ki a védett ismeret tartalmi kereteit.

2. Tulajdonjog biztosításához szükséges jogi feltételek megteremtése: A védett ismert (know-how) legtöbbször munka- vagy alkalmazotti jogi viszonyban jön létre. Így szükséges, hogy az érintett munkavállalói vagy alkalmazotti körrel olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek egyértelművé teszik, hogy a vállalat eszközeivel létrehozott védett ismeret a vállalat tulajdona, és az ilyen szellemi alkotás létrehozásakor a szerzőknek hogyan szükséges eljárnia. Az ehhez szükséges feltételek részben a munkakörhöz kapcsolódó szabályozással, részben pedig a szellemivagyon-gazdálkodás vállalati rendszerének kialakításával lehetséges. Ugyanilyen körültekintő szabályozás szükséges a vállalkozási jogviszonyban létrehozott szellemi alkotáshoz kapcsolódó tulajdonjog megszerzéséhez. A vállalkozási szerződés alapján egyértelműnek kell lennie, hogy a vállalkozási jogviszonyban létrehozott védett ismeret a megrendelő vállalkozás tulajdona. A vállalkozás ezekkel az intézkedésekkel jelöli ki a védett ismeret jogi kereteit. 

3. Rendelkezésre állás igazolásának megteremtése: Még a szakemberek körében is vitatott, hogy a védett ismeret regisztrációja szükséges feltétele-e a gyakorlatban érvényesítő védelemnek. Tapasztalatunk szerint ez szükséges feltétel. A hazai közigazgatásban jelenleg rendelkezésre álló eszközök ugyanakkor biztosítani tudják a feltételeket a tartalmi és jogi szempontból megfelelő módon azonosított védett ismeret rendelkezésre állásának igazolásához, valamint a vállalathoz, mint tulajdonoshoz való hozzárendeléséhez. Ez az „időbélyegző” közhiteles módon igazolja a védett ismeret adott időpontban, adott tartalommal való rendelkezésre állását, és adott tulajdonoshoz történő hozzá kapcsolását. Mindezt olyan módon, hogy a regisztráció ténye közhiteles nyilvántartásban (bárki által megtekinthető módon) úgy kerül rögzítésre, hogy a védett ismeret tartalma nem kerül feltárásra, tehát védett marad. A vállalkozás ezzel tudja megteremteni a feltételeket az egyébként titokban kezelendő ismeretek létezésének igazolásához. 

4. Titokvédelem vállalati keretrendszerének megteremtése: A vállalati gazdálkodás gyakorlatában a védett ismeret használatra és/vagy hasznosításra kerül. Így elengedhetetlen, hogy ne csak a létrehozás, hanem a felhasználás feltételei is szabályozásra kerüljenek. Ennek feltételei szintén a szellemivagyon-gazdálkodás rendszerének létrehozása során teremthetők meg, a titokvédelem házon belüli (belső jogviszonyban), valamint házon kívüli (külső jogviszonyban) rendszerének jogi szabályozásával. 

Tapasztalatunk szerint ezzel a négy feltétellel megteremtetők a védett ismeret vállalati vagyongazdálkodás körében történő szakszerű kezelésének feltételei. Így a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté válik. 

Ha szeretne segítséget kérni a vállalkozása tulajdonában lévő védett ismeret előzőekben leírt szakszerű kezelési feltételeinek kialakításához, akkor forduljon hozzánk bizalommal. Szolgáltatásainkkal biztosítani tudjuk az ehhez szükséges feltételeket!

üzleti titok

szellemi alkotás

2018. évi LIV. törvény

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu