Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?
2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amely megteremtette a vállalatok számára a valós jogi feltételeit az üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.
A szellemi alkotásokkal kapcsolatos magyar jogi szabályozás régi adósságának tett eleget, amikor 2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény. Ez a jogszabály teremtette meg a vállalatok számára a valós jogi feltételeit a szerzői jog és az iparjogvédelem keretei között nem kezelhető, vagy üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.
Miért volt szükséges ez jogi szabályozás?
Részben mert a hazai vállalkozói környezetben is egyre bővült azoknak a szellemi alkotásoknak a köre, amelyek érdemi tartalmuk miatt nem minősültek szerzői műnek, illetve nem voltak besorolhatók az iparjogvédelem keretei között oltalomban részesíthető szellemi alkotások közé. Másrészt a hazai vállalatok üzleti tevékenységében is egyre gyakoribb, hogy jelentős vagyoni és pénzügyi értéket képviselő szellemi alkotásokat házon belül kívánnak és/vagy tudnak hasznosítani. Így szükséges a megfelelő jogi védelem megteremtése, anélkül, hogy ennek a feltétele a nyilvánosságra kerülés lenne. Végül ez a jogi szabályozás teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a védett ismeretnek (know-how) minősülő, és jelentős vagyoni értéket képviselő szellemi alkotások is a vállalati vagyon védhető, kezelhető részévé válhassanak. Ehhez pedig a korábbi jogi szabályozás nem biztosított megfelelő feltételeket.
De a vállalati környezetben mikor válik valóban védett ismeretté a védett ismert?
Mikor teremődnek meg a magabiztos jogérvényesítési feltételek?
Ehhez a vállalati gyakorlatban 4 feltétel teljesítése szükséges:
1. Iparszerű alkalmazáshoz szükséges tartalmi rögzítés: A védett ismeret törvényi definíciója önmagában is érdemi feltételként határozza meg az üzleti titok rögzítését. Ahhoz, hogy a vállalati vagyongazdálkodásban, és a vállalati működés során felhasználható módon építeni lehessen vállalati eszközként az üzleti titokra, elengedhetetlen, hogy a tartalma teljes körűen, szakember által megvalósíthatóan, azonos tartalommal ismételhető módon rögzítésre kerüljön. A rögzítés igazodhat a szellemi alkotás tartalmához (papíralapú és/vagy digitális adathordozó). A vállalkozás ezzel jelöl ki a védett ismeret tartalmi kereteit.
2. Tulajdonjog biztosításához szükséges jogi feltételek megteremtése: A védett ismert (know-how) legtöbbször munka- vagy alkalmazotti jogi viszonyban jön létre. Így szükséges, hogy az érintett munkavállalói vagy alkalmazotti körrel olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek egyértelművé teszik, hogy a vállalat eszközeivel létrehozott védett ismeret a vállalat tulajdona, és az ilyen szellemi alkotás létrehozásakor a szerzőknek hogyan szükséges eljárnia. Az ehhez szükséges feltételek részben a munkakörhöz kapcsolódó szabályozással, részben pedig a szellemivagyon-gazdálkodás vállalati rendszerének kialakításával lehetséges. Ugyanilyen körültekintő szabályozás szükséges a vállalkozási jogviszonyban létrehozott szellemi alkotáshoz kapcsolódó tulajdonjog megszerzéséhez. A vállalkozási szerződés alapján egyértelműnek kell lennie, hogy a vállalkozási jogviszonyban létrehozott védett ismeret a megrendelő vállalkozás tulajdona. A vállalkozás ezekkel az intézkedésekkel jelöli ki a védett ismeret jogi kereteit.
3. Rendelkezésre állás igazolásának megteremtése: Még a szakemberek körében is vitatott, hogy a védett ismeret regisztrációja szükséges feltétele-e a gyakorlatban érvényesítő védelemnek. Tapasztalatunk szerint ez szükséges feltétel. A hazai közigazgatásban jelenleg rendelkezésre álló eszközök ugyanakkor biztosítani tudják a feltételeket a tartalmi és jogi szempontból megfelelő módon azonosított védett ismeret rendelkezésre állásának igazolásához, valamint a vállalathoz, mint tulajdonoshoz való hozzárendeléséhez. Ez az „időbélyegző” közhiteles módon igazolja a védett ismeret adott időpontban, adott tartalommal való rendelkezésre állását, és adott tulajdonoshoz történő hozzá kapcsolását. Mindezt olyan módon, hogy a regisztráció ténye közhiteles nyilvántartásban (bárki által megtekinthető módon) úgy kerül rögzítésre, hogy a védett ismeret tartalma nem kerül feltárásra, tehát védett marad. A vállalkozás ezzel tudja megteremteni a feltételeket az egyébként titokban kezelendő ismeretek létezésének igazolásához.
4. Titokvédelem vállalati keretrendszerének megteremtése: A vállalati gazdálkodás gyakorlatában a védett ismeret használatra és/vagy hasznosításra kerül. Így elengedhetetlen, hogy ne csak a létrehozás, hanem a felhasználás feltételei is szabályozásra kerüljenek. Ennek feltételei szintén a szellemivagyon-gazdálkodás rendszerének létrehozása során teremthetők meg, a titokvédelem házon belüli (belső jogviszonyban), valamint házon kívüli (külső jogviszonyban) rendszerének jogi szabályozásával.
Tapasztalatunk szerint ezzel a négy feltétellel megteremtetők a védett ismeret vállalati vagyongazdálkodás körében történő szakszerű kezelésének feltételei. Így a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté válik.
Ha szeretne segítséget kérni a vállalkozása tulajdonában lévő védett ismeret előzőekben leírt szakszerű kezelési feltételeinek kialakításához, akkor forduljon hozzánk bizalommal. Szolgáltatásainkkal biztosítani tudjuk az ehhez szükséges feltételeket!
üzleti titok
szellemi alkotás
2018. évi LIV. törvény