Know-how, védett ismeret vagy üzleti titok?

Gyakran merül fel kérdésként, hogy melyik a helyes elnevezése a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, vagyoni értékkel bíró, titkokban tartott és alapvetően a titokvédelem keretei között hasznosítani kívánt tényeknek, adatoknak, valamint az ezekből készült összeállításoknak (nevezzük ezeket együttesen titkos ismereteknek).

A szóhasználattal kapcsolatos kétségekre legegyszerűbben a 2018. évi LIV. törvény 1. §-a alapján kaphatjuk meg a választ:

• Az üzleti titok.
  Az első kategória az üzleti titok, amely olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódó (értékkel bíró) titkos ismeret, amellyel kapcsolatban a titkos ismeret jogosultja a titokban tartáshoz (maradáshoz) az adott helyzetben elvárható módon jár el.
   
• A védett ismeret.
  A második kategória a védett ismeret, amely az üzleti titok azonosítható módon rögzített formája. A jogszabályi megfogalmazás pontosítja az érdemi tartalom jellegét. Lehet műszaki, gazdasági és szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat, vagy ezek összeállítása. Tehát a védett ismeret része lehet olyan megoldás (termék, szolgáltatás, eljárás), amelynek a lényegét (az alapját képező szellemi alkotást) a jogosultja a használata és/vagy a hasznosítása során titokban kívánja tartani.
   
• A know-how.
  A harmadik kategória a know-how. Ugyanez a jogszabály nemes egyszerűséggel a védett ismeretet nevezi és tekinti know-hownak, amelyre a védett ismeret definíciójában alkalmazott zárójellel utal. 

A válasz tehát, hogy mindhárom elnevezés helyes. Amíg az üzleti titok bármilyen gazdasági értékkel bíró titkos ismeret lehet, addig a védett ismeret az üzleti titok azonosításra alkalmas módon rögzített formájának az elnevezése. A know-how pedig egyenlő a védett ismerettel. Azonosításra alkalmas módon rögzített üzleti titok esetén tehát mindkét elnevezés megfelelő.  

Mi a jelentősége a három "titok fogalom" típus megkülönböztetésének? 

A jogi szempontok:

Az üzleti titok védelmével kapcsolatos kulcskérdés a bizonyíthatóság. Mivel titokban tartott ismeretről van szó, ezért nehéz bizonyítani, hogy az üzleti titok valójában rendelkezésre állt, és azt is, hogy mi állt rendelkezésre, azaz mi volt az üzleti titok tartalma. A védett ismeret kategóriájának bevezetése megoldást biztosít e problémák megoldására: Azonosíthatóvá teszi az üzleti titok tárgyát képező szellemi alkotást. Biztosítja a titokvédelem keretei között kezelni kívánt szellemi alkotás feletti rendelkezést.

A számviteli kezelési szempontok:

A számviteli gyakorlat a titokvédelem keretei között kezelt szellemi alkotás vagyoni eszközként történő nyilvántartásával szemben is négy szempont együttes teljesülését írja elő:

(1) Azonosíthatóság. 
(2) Ellenőrzési jogosultság biztosítása. 
(3) Jövőbeni gazdasági hasznok. 
(4) Megjeleníthetőség. 

Az első két szempont teljesíthetőségét a jogi szempont bemutatása során részleteztük. Ezeknek a szempontoknak valójában csak a védett ismert felel meg. A másik két szempont még tovább szűkíti a kört, mivel feltételként írja elő, hogy vagyoni elemként csak olyan szellemi alkotás kezelhető, amelynek a használata és hasznosítása kimutatható (megjeleníthető) gazdasági haszonnal jár. Ezeknek a szempontoknak pedig csak a védett ismeretek egy szűkebben vett csoportja felel meg. A technológiatranszfer gyakorlatban a védett ismeretnek ezt a csoportját szokták know-hownak nevezni.

A konklúzió: 

Bár mindhárom elnevezés alkalmazása helyes lehet, ha a megfelelő tartalom ismeretében használjuk, a vállalatok szellemivagyon-gazdálkodási gyakorlatában a védett ismeret a titokvédelem keretében kezelni kívánt szellemi alkotás optimális kezelési és védelmi formája mind jogi, mind számviteli szempontból. A know-howt pedig leginkább a technológiatranszfer ügyletek esetén használhatjuk, különösen akkor, amikor egy adott szellemi alkotás műszaki-technikai és gazdasági szempontból előnyös kiviteli alakjára vonatkozó olyan információkat adunk át, amelyeket nagy hozzáadott értéktartalmuk miatt még érvényes iparjogvédelmi oltalom rendelkezésre állása esetén sem hozunk nyilvánosságra az érintett szellemi alkotással kapcsolatban.

Kérje szabadalmi ügyvivő segítségét az védett ismeret. a know-hov szakszerű rögzítéséhez, valamint az iparjogvédelmi eljárás lebonyolításában!

Iparjogvédelmi bejelentés » Védett ismeret (know-how) rögzítés