Innovációs projektek finanszírozása
A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekteknek az átlagosnál nagyobb pénzügyi és finanszírozási kockázata van. Ez a fejlesztések megvalósításában rejlő műszaki-technikai, valamint az új termékek és/vagy szolgáltatások sikeres piacra vitelében rejlő bizonytalanságokra vezethető vissza. A sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ugyanakkor az átlagosnál lényegesen jobb megtérülési feltételeket biztosítanak, amennyiben termőre fordulnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása ezért a hagyományos finanszírozástól eltérő eszközöket igényel. Magyarországon is egyre szélesebb körben érhetőek el azok a kockázati tőkealapok, amelyek kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására szakosodtak. Jellemzőjük a hosszabb-rövidebb inkubációs időszak, amíg tulajdonostársként vesznek részt a projektekben, amelyekből üzletrészük/részesedésük értékesítésével szállnak ki. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően elterjedtté váltak az Uniótól közvetlenül, valamint a magyar állami közvetítő szervezeteken keresztül igényelhető, európai-uniós és magyar állami társfinanszírozású vissza nem térítendő tőketámogatások. Ezek a pályázat útján elnyerhető források a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához nyújtanak, általában magas 45-80 százalékos tőketámogatást, ezért jó pénzügyi feltételek biztosítanak a finanszírozott projektek megvalósításához. A pályázatok felkutatása és elkészítése általában speciális szakértelmet igényel. Elméleti lehetőségként hitelek is bevonhatók a finanszírozási piacról. Ez a lehetőség azonban inkább csak azon vállalkozások számára adott, amelyek kereskedelmi banki szempontok szerint is hitelképesek, és a projektek olyan befejezési szakaszában vannak, ahol a fejlesztési eredmények piacra vitele, valamint az ebből származó bevételek már jól becsülhetők.
Kapcsolódó fogalmak: hitel | Vissza nem térítendő tőketámogatás | Kockázati tőke | Pályázati lehetőségek