A szabadalom általában a „nagyobb ugrást” jelentő találmányokra való, ahol magasabb az ún. feltalálói tevékenység követelménye, és az eljárás is hosszabb, bonyolultabb, drágább.
A használatiminta-oltalom ezzel szemben a nem kézenfekvő, de nem feltétlenül „nagy találmány” jellegű megoldásokat célozza, egyszerűbb és gyorsabb eljárással.
A jogosult szempontjából ugyanakkor a védelem lényege hasonló: a megoldást más nem használhatja engedély nélkül, az oltalom átruházható, licencelhető, jogsértés esetén fel lehet lépni vele.

Tipikusan olyan műszaki megoldások, amelyek valamilyen szerkezeti, kialakításbeli, összeépítési újdonságot hordoznak: egyedi gépfej, speciális szerszám, újfajta rögzítősín, módosított gépelem, okosabb csomagológép-kialakítás stb. Fontos, hogy a megoldás ne legyen kézenfekvő a szakember számára, ugyanakkor nem kell feltétlenül „forradalmi találmánynak” lennie. Hogy egy konkrét fejlesztés inkább szabadalomra vagy használatiminta-oltalomra alkalmas, azt mindig egyedi műszaki és jogi vizsgálat után lehet felelősen megmondani – ebben segítünk a konzultáción.

A használatiminta-oltalom megszerzése általában olcsóbb és gyorsabb, mint egy szabadalmi oltalomé.
Az eljárás egyszerűbb, a hivatal díjai is kedvezőbbek, és a teljes folyamat jellemzően rövidebb idő alatt lezárul, így hamarabb jut használható jogi pozícióhoz a jogosult.
Konkrét költséget mindig a fejlesztés jellegétől, terjedelmétől és az esetleges további szolgáltatásoktól (kutatás, stratégiai tanácsadás, külföldi terjeszkedés) függően adunk meg – ezt egy rövid előzetes egyeztetés után pontosan ki tudjuk számolni.

Iparjogvédelmi szempontból általános szabály, hogy a nyilvánosságra hozatal a bejelentés előtt komoly kockázat, mert könnyen elveheti az újdonságot.
Ha a megoldást már részletesen bemutatta honlapon, kiállításon, nyilvános prezentáción vagy cikkben, akkor lehet, hogy az oltalmazhatóság már kérdésessé vált – de vannak speciális kivételek és határhelyzetek.
Ezért ilyen esetben mindig azt javasoljuk: mielőtt bármi újat közzétenne, vagy ha már közzétett valamit, mielőbb keressen meg minket, hogy meg tudjuk nézni, van-e még reális esély bejelentésre, és ha igen, milyen formában.

A használatiminta-oltalom területileg kötött jog, tehát az a bejelentés országára terjed ki (például magyar bejelentés esetén Magyarországra).
Nincs egységes, minden országra kiterjedő „nemzetközi használatiminta-oltalom”, de több – Magyarország szempontjából fontos – állam jogrendszere ismeri ezt az oltalmi formát.
Stratégiailag gyakori megoldás, hogy egy gyors, hazai bejelentésre alapozva elsőbbséget igénylünk, és később, üzleti igény szerint válogatott külföldi bejelentésekkel erősítjük a védelmet. Ennek részleteit mindig az adott cég export- és fejlesztési terveihez igazítjuk.

Jogosultként jogában áll fellépni a bitorlóval szemben: felszólíthatja a jogsértés abbahagyására, követelheti a további jogsértéstől való eltiltást, kártérítést, jogalap nélküli gazdagodás megtérítését stb. A gyakorlatban az első lépés jellemzően egy jogi felszólító levél, amelyben pontosítjuk az oltalom terjedelmét és a jogsértés mibenlétét – már ez sok esetben tárgyaláshoz, megállapodáshoz vezet. Ha az ellenérdekű fél vitatja a jog fennállását, megpróbálhatja megtámadni (megszüntetni) az oltalmat; ez azonban külön eljárást, jogi képviseletet és költségvállalást igényel, ami önmagában is erősíti a jogosult alkupozícióját.
Komolyabb vita esetén szükség lehet bírósági eljárásra is – ilyenkor végig képviseljük ügyfeleinket a stratégia kialakításától a peres szakaszig.