Goodwill
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a goodwill vajon szellemi alkotásnak tekinthető-e, és ha igen akkor kezelhető-e a számvitel rendszerében a vállalati szellemi vagyon részeként (szellemi termékként). A goodwill tárgyát olyan belső szervezeti tudás (például működési folyamatok szabályozása, dokumentumsablonok, vevőlista) képezi, mely ugyan gazdasági értékkel bír (közreműködik a vállalkozás tevékenységében), de nem választható el a vállalkozás egészétől, ezért nem hasznosítható a vállalkozástól függetlenül.
A goodwill alkotótevékenységgel jön létre, és többnyire azonosítható formában rendelkezésre is áll. Így szellemi alkotásnak tekinthető. Ugyanakkor a saját előállítású goodwill nem teljesíti a szellemi termékkel kapcsolatos négy feltételt: azonosíthatóság, az ellenőrzési jogosultság biztosítása, jövőbeni gazdasági hasznok, megjeleníthetőség. A létrehozó vállalkozástól ugyanis nem különíthető el. Így az ebbe a körbe tartozó szellemi alkotások nem jeleníthetők meg immateriális eszközként a vállalkozások vagyonában (nem lehetnek szellemi termékek). Ezeket a szellemi alkotásokat a létrehozásuk céljából felmerült kiadásoknak megfelelő nagyságban a goodwill között kell a vállalkozások könyveiben értékkel nyilvántartásba venni.
Kapcsolódó fogalmak: Goodwill | Szellemi vagyon | Szellemi alkotás | Szellemi termék
Kapcsolódó tudnivalók, esettanulmányok
Szellemi vagyongazdálkodás szabályozott feltételeinek megteremtése
Ügyfelünk az államháztartás alrendszereiből alapított vállalkozás, amely részben jogszabályi kötelezettségei, részben saját kutatás-fejlesztési tevékenysége megkezdése miatt kényszerült a szellemi vagyongazdálkodás szabályozott feltételeinek megteremtésére. Korábbi tapasztalatok, és megfelelő belső feltételek hiányába, külső szakértőt kívántak igénybe venni a szabályzatok elkészítésére, és a bevezetés támogatására.
iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, szellemi vagyongazdálkodás szabályzatok elkészítése, államháztartás
Elektromos haszongépjárművek fejlesztése
Elektromos haszongépjárművek fejlesztésére és gyártására szakosodott ügyfelünk meg kívánta vizsgálni az általa létrehozott szellemi alkotások önálló hasznosításának, valamint az ehhez szükséges, és ezt támogató szerzői jogi és iparjogvédelmi eszközrendszer kialakításának feltételeit.
szellemi alkotás, iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, stratégia, elektromos haszongépjármű
Kockázati tőkebefektetés repülőgép fejlesztésbe
Kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó ügyfelünk közös társaságot kívánt alapítani egy könnyű repülőgépek fejlesztésével foglalkozó korai fázisú vállalkozással. A befektetési folyamat elindítása előtt azonosítani kívánta a korai fázisú vállalkozás tulajdonában lévő saját fejlesztésű szellemi alkotások tartalmát és kidolgozottságát, mivel ez volt a korai fázisú vállalkozás egyetlen, és az üzleti hasznosítás szempontjából lényeges vagyoni eleme.
szellemi alkotás, iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, szellemi alkotás auditálás, repülőgép gyártás
Egyedi szerszámkonstrukció iparjogvédelmi bejelentése
Fémmegmunkáló szerszámok gyártására szakosodott ügyfelünk egyik megrendelése teljesítése során kifejlesztett egy új és egyedi szerszámbetét konstrukciót. A betétkonstrukció kialakítása lehetővé tette nagy vastagságú lemezek hidegsajtolással történő megmunkálását, olyan módon, ahogyan az korábban nem volt lehetséges. A konstrukció egyedi műszaki megoldása hosszú élettartamot biztosított a betétnek, ezért jelentős mértékben csökkentette a szerszámok karbantartási igényét.
szellemi alkotás, iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, iparjogvédelmi bejelentés, fémmegmunkáló szerszám
Stratégiai arculatváltás iparjogvédelmi oltalma
25 százalékos piaci részesedésű magyar nagyvállalat stratégiai arculatváltást indított el. Ennek részeként olyan 10 megjelölésből álló új termékarculat bevezetését kezdte meg, melynek központi elemét a nemzeti trikolor színei, valamint a nemzeti megjelölésre alapozott megnevezések határozták meg. Cél az új arculat részét képező megjelölések széles körű védettségét biztosító iparjogvédelmi oltalom megszerzése volt.
szellemi alkotás, iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, iparjogvédelmi eljárás, arculatváltás
Építőanyag fejlesztés vagyonértékelése
Építőanyagok fejlesztésével foglalkozó partnerünk a nemzetközi piacon is újnak tekinthető terméket fejlesztett ki, saját üzleti tevékenysége körében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Mivel a fejlesztés sikeresen került befejezésre, és partnerünk jelentős saját forrást használt fel a kutatás-fejlesztés során, ezért a kifejlesztett terméket vagyoni elemként kívánta feltüntetni könyvelésében.
szellemi alkotás, iparjogvédelem, szerzői jogvédelem, szellemi alkotás vagyonértékelés, építőanyag fejlesztés
Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?
2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amely megteremtette a vállalatok számára a valós jogi feltételeit az üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.
üzleti titok, szellemi alkotás, 2018. évi LIV. törvény
A szabadalmi ügyvivőkről
A szellemi alkotásokkal összefüggő feladatok és eljárások lebonyolítása egyszerre természettudományos/műszaki és speciális jogi ismereteket is igényel. Így ezekben az eljárásokban az ügyfelek szakszerű képviseletét a szabadalmi ügyvivők látják el, akik egyszerre rendelkeznek mindkét területen a szükséges felsőfokú szakirányú végzettséggel és gyakorlattal.
szabadalmi ügyvivő, szabadalom, szellemi alkotás védelme, Szabadalmi Ügyvivői Kamara