Forrásszerkezet

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet.

A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele.

A projekt megvalósítására felhasznált források eredet szerinti összetételének meghatározása után tekinthető át a forrásszerkezet. A források eredet szerint lehetnek: A projektet megvalósító saját forrásai, amelyet gyakran saját erőnek hívnak. Külső források, amelyeket a projektgazda mástól célirányosan von be. A külső forrás leggyakrabban hitel vagy támogatás. Adott esetben befektetői tőke. A forrásszerkezetet a saját és a külső forrás teljes volumenre vetítet százalékos arányában határozzák (adják) meg.

Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány | Innovációs projekt

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu