Fogalomtár

Egy kapcsolódó fogalmat, definíciót, egy az iparjogvédelem, szerzői jog, vagy üzleti titok területét, részterületét leíró kifejezést keres? Kezdje el begépelni a fogalom karaktereit és az oldal keresője dinamikusan leszűkíti a fogalomtár bejegyzéseit, amelyek közül ezután a kívánt kifejezésre kattintva láthatja a részletes információkat. 

Keresés
Adókedvezmény

Adókedvezmény

A magyarországi jogszabályok széleskörű adókedvezményt biztosítanak a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások részére. Az adókedvezményekhez jutás feltételeinek szabályozása, valamint az adócsalások elkerülése céljából, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kiterjesztésre került 2012-ben. Az új szabályozás szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogosult a társaságok projektjeinek kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektként történő minősítésére. A minősítés a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel indul. A Hivatal megvizsgálja, minősíti és auditálja a projekteket. Vizsgálata eredményéről határozatban tájékoztatja a kérelmezőt, és adóeljárásban felhasználható tanúsítványt ad, a kutatás-fejlesztési vagy innovációs feltételeknek megfelelő projektekről. A tanúsítvány alapján, kockázatmentesen igénybe vehetők a kutatás-fejlesztési és innovációs adókedvezmények.

Kapcsolódó fogalmak: kutatás-fejlesztés | kutatás-fejlesztés adókedvezmény | kísérleti fejlesztés

Alkotói szerződés

Alkotói szerződés

A szerzői jogi tárgyú szerződések alapvetően két csoportba sorolhatók: Az egyik csoportba azok a szerződések tartoznak, amelyek alapján a szerzőnek megbízást adnak a szerzői mű megalkotására, létrehozására. Ezek az ún. alkotói szerződések. Ezek a megbízó és a szerző között jönnek létre. Meghatározzák a megrendelt mű jellegét, a formai és a tartalmi feltételeket, a teljesítési körülményeket (teljesítés helye, időpontja, átadás feltételei), a díjazást, valamint a műre vonatkozó jogok engedményezési, átruházási feltételeit. Általában megállapítható, hogy az alkotói szerződések sajátos vállalkozói szerződések, amelyeknek a megrendelt műre vonatkozó szerzői jogokra vonatkozó szabályozást is tartalmaznia kell. Általában az is elmondható, hogy a megrendelés alapján készített szerzői műre vonatkozó vagyoni jellegű jogok korlátozás nélküli jogosultja a megrendelő, azzal a feltétellel, hogy a szerzőt a felhasználás után mindig díjazás illeti meg. A szerződések másik csoportjába a használati szerződések sorolhatók. Ezekben a szerző engedélyt ad a használónak a szerzői mű felhasználására. Az alkotói szerződésektől eltérő módon, ezekben a szerződésekben a szerzői mű általában önálló alkotási folyamatban jön létre. A használati szerződésekben rendelkeznek a használatba adásra kerülő műről, a használat módjáról és mértékéről (a használati jog tartalmáról), a használat területi és időbeni korlátairól, a használat harmadik fél részére történő engedélyezési lehetőségéről (alvállalkozásba adásáról), a használat díjazási feltételeiről. Általában elmondható, hogy a használati szerződések sajátos hasznosítási (licenc) szerződések. A szerzői művek széles köre és erősen eltérő jellege miatt mind az alkotói, mind a használati szerződéseknek az adott szerzői mű jellegének megfelelő, egyedi típusa alakult ki (könyvek, zeneművek, színpadi és televíziós alkotások, tervezés), amely a szerzői mű jellegének megfelelő terminológiát és szabályokat tartalmazza.

Kapcsolódó fogalmak: szerzői jogi szerződés | Alkotói szerződés | Használati szerződés

Anyagi-műszaki összetétel

Anyagi-műszaki összetétel

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet. A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele. Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány

ARTISJUS

ARTISJUS

A szerzői joggal összefüggő szakmai és közigazgatási feladatokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal látja el. A szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő szerzői jogi szakértői testülettől kérhetnek szakvélemény. A szakértői testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a bíróságoktól függetlenül, peren kívül is adhat szakvéleményt. A szerzők érdekképviseleti feladatai az Artisjus, a szerzők érdekképviseleti szervezete látja el. Ha a felhasználó és a jogosult, vagy a felhasználó, az érdekképviseleti szervezet és a jogosultak között nem jön létre megállapodás a díjazásról, vagy a felhasználás egyéb kérdéseiről, akkor a felek a szintén a szerzői jogi egyeztető testülethez fordulhatnak, amely a szerzői jogi szakértői testületen belül működik.

Kapcsolódó fogalmak: Szerzői jogi szakértői testület | egyeztető testület | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala | ARTISJUS

Árvamű

Árvamű

Árvaműről beszélünk, ha valamely ok miatt egy mű szerzője, vagy a szerző jogutódja már nem kutatható fel. Ebben az esetben a mű a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának engedélye alapján, díjfizetés nélkül, szabadon felhasználható.

Kapcsolódó fogalmak: szerző | Szerző személyhez fűződő jogai | szerző vagyoni jogai

Átruházási szerződés

Átruházási szerződés

A találmányok hasznosíthatók a találmány tárgyát képező technikai megoldás saját tevékenység körében történő előállításával, valamint az előállított termék kereskedelmi forgalmazásával. A találmányok hasznosításának gyakori módja a találmányra vonatkozó vagyoni jellegű jogok hasznosítása is. Vagyoni jellegű jognak a szabadalmi igényjogosultságot és a szabadalmi oltalmat tekintjük. A vagyon jellegű jogok hasznosításának egyik típusa, amikor a vagyoni jellegű jogot szerződéssel másra átruházzák. Ebben az esetben megváltozik a vagyoni jellegű jog jogosultja (lényegében tulajdonosváltozás történik). Az átruházás során a jogutód tulajdonában kerül a szabadalmi igényjogosultság vagy a szabadalmi oltalom. Az átruházást követően a jogutód jogosult a találmány használati módra vonatkozó, valamint időbeni és területi korlátozás nélküli használatára. Az átruházás lebonyolításának eszköze az átruházási szerződés, melyben a felek a jogosult és a jogutód. Az átruházás nem keverendő össze az átszállással. Az átruházás mindig a felek közös akaratán alapul, míg az átszállás egy, a jogosult személyét érintő változás (például haláleset, jogi személy átalakulása, stb.) következménye. A vagyoni jellegű jogok hasznosításának másik típusa a használat engedélyezése. Ebben az esetben a használatba adó meghatározott tartalmú használati jogot (licenc) ad a használatba vevő részére, a találmány használatára. A használat csak külön kikötés esetén korlátlan vagy ruházható át, egyebekben a felek részletesen meghatározzák a lehetséges használat körét, a használati jog terület hatályát és időtartamát. A használatban adás eszköze a használati szerződés, amelyet a gyakorlatban sok esetben licencszerződésnek neveznek. A használati szerződésben a felek a használatba adó (licencadó) és a használatba vevő (licencvevő). A vagyoni jellegű jogok hasznosításának gyakori módja az apportálás. Apportálásról akkor beszélünk, ha a jogutód saját vagyonnal rendelkező szervezet (például gazdasági társaság). Ebben az esetben a jogutódlás tárgyát képező vagyoni jellegű jogot szellemi apportnak nevezzük.

Kapcsolódó fogalmak: Átruházási szerződés | Hasznosítási szerződés | licencszerződés | Szellemi apport

Bitorlás

Bitorlás

A bitorlás a feltaláló, a szabadalmas, vagy a védjegyjogosult jogainak megsértése. Találmánybitorlásról beszélünk, amikor egy szabadalmazott találmány tárgyát részben vagy egészben, jogosulatlanul más találmányából vették át. Szabadalombitorlást az követ el, aki más szabadalmazott találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Védjegybitorlást azt követ el, aki más oltalom alatt álló védjegyét használja jogosulatlanul. Jogosulatlan hasznosításnak az engedély hiánya tekinthető. A jogosulatlan hasznosítás és használat a találmány vagy a védjegy bármilyen módon történő használatával megvalósulhat (például gyártás, forgalmazás). A bitorlás a közreműködőkre is kiterjeszthető. Közreműködőnek tekinthető, aki a bitorlással érintett árut kereskedelmi mértékben birtokolja, eljár annak szállításában, tárolásában, kereskedelmi forgalmazásában. Bitorlási ügyben a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés követelhető, adott esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezhető. A bitorlási ügyek megelőzésének eszköze lehet az ún. nemleges megállapítás. Aki attól tart, hogy ellene bitorlási eljárást indítanak, ennek megkezdése előtt kérheti, annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kíván termék, eljárás, megjelölés nem ütközik jogszabályba, vagy mások érvényes szabadalmi vagy védjegyoltalmába. A bitorlási és a nemleges megállapítási eljárás lefolytatása Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető. Megsemmisítési eljárás indítható abban az esetben, ha a szabadalom vagy a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg az oltalomszerzés feltételeinek. Megsemmisítésre került szabadalom vagy védjegyoltalom alapján bitorlási eljárás nem indítható. Ezek az eljárások is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Kapcsolódó fogalmak: Találmánybitorlás | Szabadalombitorlás | Védjegybitorlás | Nemleges megállapítás | megsemmisítés

Erőforrásterv

Erőforrásterv

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet. A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele. Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány | Innovációs projektek tervezési eszközei

Feltaláló

Feltaláló

A szabadalom teljes neve szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom a jogosultjának (tulajdonosának) kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára. A kizárólagos használati jog magában foglalja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, a használat más részére történő engedélyezését, valamint a szabadalmi oltalom másra egészben vagy részben történő átruházását. A feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak egy, vagy több természetes személy lehet. A szabadalmas, aki a találmányra a szabadalmi oltalmat megszerezte. A szabadalmas természetes és jogi személy is lehet. A feltaláló és szabadalmas tehát azonos és különböző is lehet. A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt, ezen keresztül pedig a szabadalmi oltalom tartalmát, a szabadalmi leírásban található szabadalmi igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom időben és területileg is korlátozott. Az időbeni korlát általában 20 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az az ország vagy az a földrajzi terület, amelyre vonatkozóan a szabadalmi oltalmat megszerezték. A köznyelvben elterjedt világszabadalom nem létezik. Világszerte szabadalmazott találmányról beszélhetünk, ha a találmányra vonatkozó szabadalmat több földrajzi területen is megszerezték.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmi oltalom | Szabadalmi igénypontok | Feltaláló | Szabadalmas | Szabadalom

Feltaláló jogai

Feltaláló jogai

A feltalálónak személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogai, feltalálói jogai vannak. Személyhez fűződő jogok a feltalálói minőség megjelölése (például a szabadalmi okiratokon, találmánnyal kapcsolatos publikációkban), a szerzőségi részarányhoz való jog, a találmányhoz kapcsolódó iratok vonatkozásában a névfeltüntetés joga, valamint a találmány nyilvánosságra hozatalához való jog. A feltaláló személyhez fűződő jogai nem idegeníthetők el, nem ruházhatók el, mert mindig a feltaláló közvetlen személyéhez kötődnek. A feltaláló egyik vagyon jellegű joga a szabadalmi igényjogosultság, tehát a szabadalmi oltalomhoz való jog. A vagyoni jellegű jogok átruházhatók (jogutódlás tárgyát képezhetik), megterhelhetők, használatba adhatók, használatuk engedélyezhető. Munkaviszonyban alkotott találmány esetén a vagyoni jellegű jogok a munkáltató illetik meg. A feltaláló másik vagyon jellegű joga a díjazás iránti igény. A feltalálót ugyanis mindenkor díjazást illeti meg a találmány hasznosítása esetén. A díjfizetés körülményeit a hasznosítás módja határozza meg, de általában elmondható, hogy a díjat az fizeti, aki a hasznosítást végzi.

Kapcsolódó fogalmak: Feltaláló személyhez fűződő jogok | Feltaláló vagyoni jellegű jogok

Feltaláló személyhez fűződő jogok

Feltaláló személyhez fűződő jogok

Feltaláló személyhez fűződő jogok

A feltalálónak személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogai vannak. Személyhez fűződő jogok a feltalálói minőség megjelölése (például a szabadalmi okiratokon, találmánnyal kapcsolatos publikációkban), a szerzőségi részarányhoz való jog, a találmányhoz kapcsolódó iratok vonatkozásában a névfeltüntetés joga, valamint a találmány nyilvánosságra hozatalához való jog. A feltaláló személyhez fűződő jogai nem idegeníthetők el, nem ruházhatók el, mert mindig a feltaláló közvetlen személyéhez kötődnek. A feltaláló egyik vagyon jellegű joga a szabadalmi igényjogosultság, tehát a szabadalmi oltalomhoz való jog. A vagyoni jellegű jogok átruházhatók (jogutódlás tárgyát képezhetik), megterhelhetők, használatba adhatók, használatuk engedélyezhető. Munkaviszonyban alkotott találmány esetén a vagyoni jellegű jogok a munkáltató illetik meg. A feltaláló másik vagyon jellegű joga a díjazás iránti igény. A feltalálót ugyanis mindenkor díjazást illeti meg a találmány hasznosítása esetén. A díjfizetés körülményeit a hasznosítás módja határozza meg, de általában elmondható, hogy a díjat az fizeti, aki a hasznosítást végzi.

Kapcsolódó fogalmak: Feltaláló személyhez fűződő jogok | Feltaláló vagyoni jellegű jogok | Feltaláló jogai

Feltaláló vagyoni jellegű jogok

Feltaláló vagyoni jellegű jogok

A feltalálónak személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogai vannak. Személyhez fűződő jogok a feltalálói minőség megjelölése (például a szabadalmi okiratokon, találmánnyal kapcsolatos publikációkban), a szerzőségi részarányhoz való jog, a találmányhoz kapcsolódó iratok vonatkozásában a névfeltüntetés joga, valamint a találmány nyilvánosságra hozatalához való jog. A feltaláló személyhez fűződő jogai nem idegeníthetők el, nem ruházhatók el, mert mindig a feltaláló közvetlen személyéhez kötődnek. A feltaláló egyik vagyon jellegű joga a szabadalmi igényjogosultság, tehát a szabadalmi oltalomhoz való jog. A vagyoni jellegű jogok átruházhatók (jogutódlás tárgyát képezhetik), megterhelhetők, használatba adhatók, használatuk engedélyezhető. Munkaviszonyban alkotott találmány esetén a vagyoni jellegű jogok a munkáltató illetik meg. A feltaláló másik vagyon jellegű joga a díjazás iránti igény. A feltalálót ugyanis mindenkor díjazást illeti meg a találmány hasznosítása esetén. A díjfizetés körülményeit a hasznosítás módja határozza meg, de általában elmondható, hogy a díjat az fizeti, aki a hasznosítást végzi.

Kapcsolódó fogalmak: Feltaláló személyhez fűződő jogok | Feltaláló vagyoni jellegű jogok | Feltaláló jogai

Feltalálói tevékenység

Feltalálói tevékenység

A feltalálói tevékenység a szabadalmazhatóság egyik feltétele, azaz a találmánynak feltalálói tevékenységen alapulónak kell lennie ahhoz, hogy szabadalmazható legyen. A találmány akkor tekinthető feltalálói tevékenységen alapulónak, ha a tartalma a technika állásához viszonyítva a szakember számára nem nyilvánvaló. Ez azt jelenti, hogy a technika állásában nincs elégséges információ ahhoz, hogy a találmány alkotó tevékenység nélkül megvalósítható legyen.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmazhatóság | Feltalálói tevékenység | Ipari alkalmazhatóság | Találmány

Formatervezési minta

Formatervezési minta

A formatervezési minta az ipari termékek külső formája, melyet egy korábbi terminológia szerint gyakran neveznek ipari mintának, vagy a köznyelvben design-nak. A formatervezési mintára is szerezhető kizárólagos használatot biztosító jogi védelem, amelyet formatervezési minta oltalomnak neveznek. Az oltalom azokra a mintákra szerezhető meg, amelyek világviszonylatban újak és egyedi jellegűek. Az oltalomnak időbeni és területi korlátai vannak. Az időbeli korlát azt az időtartamot jelöli, ameddig az oltalom hatályban marad. Magyarországon ez az időtartam 5 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az a földrajzi terület vagy ország, amelyre az oltalmat megszerezték. A formatervezési minta-oltalom is átruházható, megterhelhető, használatba adható.

Kapcsolódó fogalmak: Ipari minta | design | Formatervezési minta

Forrásszerkezet

Forrásszerkezet

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet.

A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele.

A projekt megvalósítására felhasznált források eredet szerinti összetételének meghatározása után tekinthető át a forrásszerkezet. A források eredet szerint lehetnek: A projektet megvalósító saját forrásai, amelyet gyakran saját erőnek hívnak. Külső források, amelyeket a projektgazda mástól célirányosan von be. A külső forrás leggyakrabban hitel vagy támogatás. Adott esetben befektetői tőke. A forrásszerkezetet a saját és a külső forrás teljes volumenre vetítet százalékos arányában határozzák (adják) meg.

Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány | Innovációs projekt

Földrajzi eredet- és árujelző

Földrajzi eredet- és árujelző

Az áruk és a szolgáltatások kereskedelmi forgalomban történő megkülönböztetésének eszközei a megjelölések. A megjelölések olyan megkülönböztető jelzések, amelyekkel egyedi arculatot lehet biztosítani az árunak és/vagy a szolgáltatásnak, az erős piaci versenyben. A hétköznapi nyelvben gyakran hívják ezeket a megjelöléseket márkanévnek. Védjegyoltalomról beszélünk. ha a megjelölésre jogszabály által meghatározott hivatalos eljárásban, a megjelölés tulajdonosának kizárólagos használatot biztosító oltalmat adnak. A védjegy tehát a megjelölés védett formája. A védjegy a megjelölés tartalma alapján állhat szóból, ábrákból. Lehet térbeli alakzat, hangjelzés, vagy ezek kombinációja. A védjegy alapját képező megjelölésnek azonban mindig egyedi jellegűnek kell lennie, és nem állhat más javára oltalom alatt. A védjegy tartalmát az oltalmi kör határozza meg. Ez foglalja magában azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a védjegy által biztosított kizárólagos használati jog érvényes. A védjegyoltalomnak területi és időbeni korlátai is vannak. A területi korlát azokat az országokat vagy földrajzi területek jelenti, amelyekben az oltalmat megszerezték. Az időbeli korlát azt az időtartamot jelenti, amíg a védjegyoltalom fennáll. Ez általában 10 év, amely meghosszabbítható. A tanúsító védjegy a védjegy különleges formája. A védjegy ebben az esetben a megkülönböztetésen kívül, az áru vagy a szolgáltatás valamely egyedi, különleges sajátosságának (például kiváló áru) teljesülését is igazolja. Így a védjegyoltalom megszerzéséhez vagy a használat engedélyezéséhez elsősorban annak a bizonyítása szükséges, hogy az áru vagy szolgáltatás rendelkezik a tanúsításhoz szükséges egyedi sajátossággal. Ezt az eljárást nevezik tanúsításnak. A földrajzi eredet- vagy árujelző a tanúsító védjegy egyik sajátos formája, amely azt igazolja, hogy az áru vagy a szolgáltatás egy adott földrajzi területről származik. Azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a földrajzi eredetnek meghatározó szerepe van az áru vagy a szolgáltatás tartalma és/vagy minősége szempontjából.

Kapcsolódó fogalmak: Márkanév | Tanúsító védjegy | Földrajzi eredet- és árujelző | védjegy

Franchise

Franchise

Iparjogvédelmi szempontból a franchise egy olyan technológiatranszfer ügylet, melynek a jogi alapja egy speciális használati jogviszony. Ebben a franchise adó a használatba adó (licencadó), a franchise vevő a használatba vevő (licencvevő). A franchise adó rendelkezik olyan műszaki, szervezési és üzleti elemeket tartalmazó technológiával, melynek a használata a franchise vevő része alacsony kockázatvállalás mellett, üzleti hasznot hozhat. Az alacsony üzleti kockázat alapja a kipróbált, tesztelt és folyamatosan fejlesztett technológia, az ehhez kapcsolódó know-how, valamint franchise vevő folyamatos fejlesztési tevékenysége. A franchise ügyletben, franchise adó ezt a technológiát adja használatba franchise vevő részére, aki franchise adó irányítása és felügyelete mellett saját üzleti tevékenysége körébe megvalósítja és működteti a használatra franchise vevőtől átvett technológiát. Franchise vevő használati díjat (licencdíj) fizet franchise adó részére. Az ügylet jogi keretét egy használati szerződés adja, amelyet franchise szerződésnek hívnak. A franchise kézikönyv az ügylet lebonyolításának egyik eszköze. Ez egy olyan know-how dokumentáció, amely magában foglalja a franchise technológia megvalósításához szükséges feltételek leírását és bemutatását. Iparjogvédelmi szempontból a franchise ügyletek atipikusak, mivel szabadalmazott találmányok, védjegyek és formatervezési minták is részei lehetnek a használatba adásra kerülő technológiának.

Kapcsolódó fogalmak: Hasznosítási szerződés | licencdíj | Franchise szerződés | Franchise kézikönyv | Franchise

Franchise kézikönyv

Franchise kézikönyv

Iparjogvédelmi szempontból a franchise egy olyan technológiatranszfer ügylet, melynek a jogi alapja egy speciális használati jogviszony. Ebben a franchise adó a használatba adó (licencadó), a franchise vevő a használatba vevő (licencvevő). A franchise adó rendelkezik olyan műszaki, szervezési és üzleti elemeket tartalmazó technológiával, melynek a használata a franchise vevő része alacsony kockázatvállalás mellett, üzleti hasznot hozhat. Az alacsony üzleti kockázat alapja a kipróbált, tesztelt és folyamatosan fejlesztett technológia, az ehhez kapcsolódó know-how, valamint franchise vevő folyamatos fejlesztési tevékenysége. A franchise ügyletben, franchise adó ezt a technológiát adja használatba franchise vevő részére, aki franchise adó irányítása és felügyelete mellett saját üzleti tevékenysége körébe megvalósítja és működteti a használatra franchise vevőtől átvett technológiát. Franchise vevő használati díjat (licencdíj) fizet franchise adó részére. Az ügylet jogi keretét egy használati szerződés adja, amelyet franchise szerződésnek hívnak. A franchise kézikönyv az ügylet lebonyolításának egyik eszköze. Ez egy olyan know-how dokumentáció, amely magában foglalja a franchise technológia megvalósításához szükséges feltételek leírását és bemutatását. Iparjogvédelmi szempontból a franchise ügyletek atipikusak, mivel szabadalmazott találmányok, védjegyek és formatervezési minták is részei lehetnek a használatba adásra kerülő technológiának.

Kapcsolódó fogalmak: Hasznosítási szerződés | licencdíj | Franchise szerződés | Franchise kézikönyv | Franchise

Franchise szerződés

Franchise szerződés

Iparjogvédelmi szempontból a franchise egy olyan technológiatranszfer ügylet, melynek a jogi alapja egy speciális használati jogviszony. Ebben a franchise adó a használatba adó (licencadó), a franchise vevő a használatba vevő (licencvevő). A franchise adó rendelkezik olyan műszaki, szervezési és üzleti elemeket tartalmazó technológiával, melynek a használata a franchise vevő része alacsony kockázatvállalás mellett, üzleti hasznot hozhat. Az alacsony üzleti kockázat alapja a kipróbált, tesztelt és folyamatosan fejlesztett technológia, az ehhez kapcsolódó know-how, valamint franchise vevő folyamatos fejlesztési tevékenysége. A franchise ügyletben, franchise adó ezt a technológiát adja használatba franchise vevő részére, aki franchise adó irányítása és felügyelete mellett saját üzleti tevékenysége körébe megvalósítja és működteti a használatra franchise vevőtől átvett technológiát. Franchise vevő használati díjat (licencdíj) fizet franchise adó részére. Az ügylet jogi keretét egy használati szerződés adja, amelyet franchise szerződésnek hívnak. A franchise kézikönyv az ügylet lebonyolításának egyik eszköze. Ez egy olyan know-how dokumentáció, amely magában foglalja a franchise technológia megvalósításához szükséges feltételek leírását és bemutatását. Iparjogvédelmi szempontból a franchise ügyletek atipikusak, mivel szabadalmazott találmányok, védjegyek és formatervezési minták is részei lehetnek a használatba adásra kerülő technológiának.

Kapcsolódó fogalmak: Hasznosítási szerződés | licencdíj | Franchise szerződés | Franchise kézikönyv | Franchise

Használati minta

Használati minta

Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldásra, amennyiben az új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az érdemi feltételek tartalma hasonló, de nem azonos a szabadalmazható találmánynál alkalmazott feltételekkel. A találmány és a használati minta közötti különbség alapvetően 3 területen mutatkozik meg: A használati mintaoltalom csak a műszaki megoldások egy, előzőek szerinti korlátozott részére szerezhető meg (például eljárásra használati mintaoltalom nem szerezhető). A másik különbség, hogy az oltalom megszerzéséhez szükséges érdemi feltételek az alkotótevékenység alacsonyabb szintjét feltételezik, ezért a használati minta-oltalommal a nem találmányi szintű, de újításnak tekinthető műszaki megoldásokra is a szabadalmi oltalomhoz hasonló jogi védelmet biztosítható. Végül a harmadik lényeges különbség az oltalom megadására irányuló eljárásban mutatkozik. A használati minták esetén csak alaki és korlátozott érdemi vizsgálatra kerül sor, az újdonság és feltalálói lépés nem kerül vizsgálatra, ezért nem történik olyan részletes és átfogó érdemi vizsgálat, mint a szabadalmi oltalom megadása során. Amennyiben a használati minta nem felelt meg az oltalom alapításához szükséges feltétételek, a közzétételt követően megsemmisítése kérhető. A használati minta esetén az oltalmi idő legfeljebb 10 év lehet. A hétköznapi nyelvben gyakran hívják ezt az oltalmi formát kis szabadalomnak, az egyszerűsített eljárási rend, és a rövidebb oltalmi idő miatt.

Kapcsolódó fogalmak: Kis szabadalom

Használati szerződés

Használati szerződés

A szerzői jogi tárgyú szerződések alapvetően két csoportba sorolhatók: Az egyik csoportba azok a szerződések tartoznak, amelyek alapján a szerzőnek megbízást adnak a szerzői mű megalkotására, létrehozására. Ezek az ún. alkotói szerződések. Ezek a megbízó és a szerző között jönnek létre. Meghatározzák a megrendelt mű jellegét, a formai és a tartalmi feltételeket, a teljesítési körülményeket (teljesítés helye, időpontja, átadás feltételei), a díjazást, valamint a műre vonatkozó jogok engedményezési, átruházási feltételeit. Általában megállapítható, hogy az alkotói szerződések sajátos vállalkozói szerződések, amelyeknek a megrendelt műre vonatkozó szerzői jogokra vonatkozó szabályozást is tartalmaznia kell. Általában az is elmondható, hogy a megrendelés alapján készített szerzői műre vonatkozó vagyoni jellegű jogok korlátozás nélküli jogosultja a megrendelő, azzal a feltétellel, hogy a szerzőt a felhasználás után mindig díjazás illeti meg. A szerződések másik csoportjába a használati szerződések sorolhatók. Ezekben a szerző engedélyt ad a használónak a szerzői mű felhasználására. Az alkotói szerződésektől eltérő módon, ezekben a szerződésekben a szerzői mű általában önálló alkotási folyamatban jön létre. A használati szerződésekben rendelkeznek a használatba adásra kerülő műről, a használat módjáról és mértékéről (a használati jog tartalmáról), a használat területi és időbeni korlátairól, a használat harmadik fél részére történő engedélyezési lehetőségéről (alvállalkozásba adásáról), a használat díjazási feltételeiről. Általában elmondható, hogy a használati szerződések sajátos hasznosítási (licenc) szerződések. A szerzői művek széles köre és erősen eltérő jellege miatt mind az alkotói, mind a használati szerződéseknek az adott szerzői mű jellegének megfelelő, egyedi típusa alakult ki (könyvek, zeneművek, színpadi és televíziós alkotások, tervezés), amely a szerzői mű jellegének megfelelő terminológiát és szabályokat tartalmazza.

Kapcsolódó fogalmak: szerzői jogi szerződés | Alkotói szerződés | Használati szerződés

Használati szerződés

Használati szerződés

A szerzői jogi tárgyú szerződések alapvetően két csoportba sorolhatók: Az egyik csoportba azok a szerződések tartoznak, amelyek alapján a szerzőnek megbízást adnak a szerzői mű megalkotására, létrehozására. Ezek az ún. alkotói szerződések. Ezek a megbízó és a szerző között jönnek létre. Meghatározzák a megrendelt mű jellegét, a formai és a tartalmi feltételeket, a teljesítési körülményeket (teljesítés helye, időpontja, átadás feltételei), a díjazást, valamint a műre vonatkozó jogok engedményezési, átruházási feltételeit. Általában megállapítható, hogy az alkotói szerződések sajátos vállalkozói szerződések, amelyeknek a megrendelt műre vonatkozó szerzői jogokra vonatkozó szabályozást is tartalmaznia kell. Általában az is elmondható, hogy a megrendelés alapján készített szerzői műre vonatkozó vagyoni jellegű jogok korlátozás nélküli jogosultja a megrendelő, azzal a feltétellel, hogy a szerzőt a felhasználás után mindig díjazás illeti meg. A szerződések másik csoportjába a használati szerződések sorolhatók. Ezekben a szerző engedélyt ad a használónak a szerzői mű felhasználására. Az alkotói szerződésektől eltérő módon, ezekben a szerződésekben a szerzői mű általában önálló alkotási folyamatban jön létre. A használati szerződésekben rendelkeznek a használatba adásra kerülő műről, a használat módjáról és mértékéről (a használati jog tartalmáról), a használat területi és időbeni korlátairól, a használat harmadik fél részére történő engedélyezési lehetőségéről (alvállalkozásba adásáról), a használat díjazási feltételeiről. Általában elmondható, hogy a használati szerződések sajátos hasznosítási (licenc) szerződések. A szerzői művek széles köre és erősen eltérő jellege miatt mind az alkotói, mind a használati szerződéseknek az adott szerzői mű jellegének megfelelő, egyedi típusa alakult ki (könyvek, zeneművek, színpadi és televíziós alkotások, tervezés), amely a szerzői mű jellegének megfelelő terminológiát és szabályokat tartalmazza.

Kapcsolódó fogalmak: Alkotói szerződés | Használati szerződés | szerzői jogi szerződések

Hasznosítási szerződés

Hasznosítási szerződés

A találmányok hasznosíthatók a találmány tárgyát képező technikai megoldás saját tevékenység körében történő előállításával, valamint az előállított termék kereskedelmi forgalmazásával. A találmányok hasznosításának gyakori módja a találmányra vonatkozó vagyoni jellegű jogok hasznosítása is. Vagyoni jellegű jognak a szabadalmi igényjogosultságot és a szabadalmi oltalmat tekintjük. A vagyon jellegű jogok hasznosításának egyik típusa, amikor a vagyoni jellegű jogot szerződéssel másra átruházzák. Ebben az esetben megváltozik a vagyoni jellegű jog jogosultja (lényegében tulajdonosváltozás történik). Az átruházás során a jogutód tulajdonában kerül a szabadalmi igényjogosultság vagy a szabadalmi oltalom. Az átruházást követően a jogutód jogosult a találmány használati módra vonatkozó, valamint időbeni és területi korlátozás nélküli használatára. Az átruházás lebonyolításának eszköze az átruházási szerződés, melyben a felek a jogosult és a jogutód. Az átruházás nem keverendő össze az átszállással. Az átruházás mindig a felek közös akaratán alapul, míg az átszállás egy, a jogosult személyét érintő változás (például haláleset, jogi személy átalakulása, stb.) következménye. A vagyoni jellegű jogok hasznosításának másik típusa a használat engedélyezése. Ebben az esetben a használatba adó meghatározott tartalmú használati jogot (licenc) ad a használatba vevő részére, a találmány használatára. A használat csak külön kikötés esetén korlátlan vagy ruházható át, egyebekben a felek részletesen meghatározzák a lehetséges használat körét, a használati jog terület hatályát és időtartamát. A használatban adás eszköze a használati szerződés, vagy másképp mondva hasznosítási szerződés, amelyet a gyakorlatban sok esetben licencszerződésnek neveznek. A használati szerződésben a felek a használatba adó (licencadó) és a használatba vevő (licencvevő). A vagyoni jellegű jogok hasznosításának gyakori módja az apportálás. Apportálásról akkor beszélünk, ha a jogutód saját vagyonnal rendelkező szervezet (például gazdasági társaság). Ebben az esetben a jogutódlás tárgyát képező vagyoni jellegű jogot szellemi apportnak nevezzük.

Kapcsolódó fogalmak: Átruházási szerződés | Hasznosítási szerződés | Használati szerződés | licencszerződés | Szellemi apport | Találmányok hasznosítása

Innovációs eredmények hasznosítása

Innovációs eredmények hasznosítása

Az innovációs eredmények hasznosítása alapvetően két formában történhet: Saját tevékenység körében történő előállítás (gyártás), alkalmazás (technológia bevezetése) és kereskedelmi forgalmazás történik abban az esetben, ha a fejlesztési projektet olyan szervezet hajtja végre, melynek fő tevékenysége ipari vagy mezőgazdasági termelés, illetve szolgáltatás. A fejlesztés célja ezek esetében a versenyképesség javítása volt, a piacon fokozottan versenyképes új termék vagy szolgáltatás bevezetésével. A hasznosítás másik gyakran alkalmazott módja a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó ipari tulajdonjogok értékesítése. Erre abban az esetben kerül sor, ha a fejlesztést kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységre szakosodott szervezetek, vagy ezek konzorciuma hajtja végre. Konzorciumról abban az esetben beszélünk, amikor több szervezet a kutatás-fejlesztési vagy innovációs projekt végrehajtására alkalmi együttműködést hoz létre. A konzorciumban gyakran gazdasági társaságok, kutatás-fejlesztésre szakosodott intézetek, felsőfokú oktatási intézmények vesznek részt, a feladatok hatékonyabb megoldása céljából. Gyakori, hogy ezek a konzorciumok új, önálló társaságot szerveznek a kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmények hasznosításának előkészítése céljából. Az így létrehozott vállalkozásokat nevezik spin-off társaságoknak. Ezek általában a hasznosítás kezdeti szakaszában felmerülő és szükséges feladatokat végzik el, és ezek végrehajtása után megszűnnek, vagy befektetők bevonásával átalakulnak. A termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó ipari tulajdonjogok értékesítésére a jogok átruházásával (például szellemi apport formájában), vagy a használatba adásával (licencszerződés) kerül sor. Ezek jogi eszközei az átruházási (adott esetben apportálási) és a hasznosítási szerződések. Ezek ellentételezése valamilyen díjfizetési konstrukcióban, vagy üzletrészként történő elismeréssel történik.

Kapcsolódó fogalmak: Találmányok hasznosítása | Szellemi apport | spin-off | konzorcium

Innovációs marketing

Innovációs marketing

Innovációs marketingnek hívják azt a tevékenységet, amely az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmény piaci bevezetését megelőző bemutatását szolgálja. Az innovációs marketing célja az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmény előnyeinek részletes bemutatása, a potenciális érdeklődés felkeltése. Mivel az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmények gyakran új piaci igényeket szolgálnak ki, vagy a szükségleteket hatékonyabban elégítik ki, ezért az innovációs marketing a hagyományos marketingtől részben eltérő eszközöket igényel. Ennek egyik sajátos formája a találmányi kiállítás és verseny. Ezek a kiállítások, a hagyományos ipari és mezőgazdasági kiállításoktól eltérően, kifejezetten az új kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények bemutatására szakosodtak, ezért látogatói körük is kifejezetten ennek megfelelően kerül kialakításra. A termelési eszközökre és iparcikkekre vonatkozó kiállítások is jó eszközök lehetnek az újdonságok bemutatására. Mindegyik esetben törekedni kell azonban arra, hogy az újdonságok megfelelő védelmet kapjanak, mert a kiállításon való részvétel újdonságrontó körülmény lehet egy kizárólagos hasznosítást biztosító oltalom megszerzésre irányuló iparjogvédelmi eljárásokban (például szabadalmaztatási eljárás). A védelem eszköze a kiállítási elsőbbség igénylése. Ez lehetővé teszi, hogy a kiállítás első napját tekintsék az iparjogvédelmi eljárásban megszerezhető oltalom kezdő időpontjának.

Kapcsolódó fogalmak: Találmányi kiállítás | Innovációs marketing

Innovációs projekt

Innovációs projekt

A találmányok üzleti célú hasznosítását nevezik általában innováció menedzsmentnek. Mivel ez mára Magyarországon is széles körű iparággá vált, ezért célszerűnek látszott a tevékenységgel összefüggő szabályozás törvényi szintre történő emelése. A hétköznapi nyelvben K+F+I törvények nevezett jogszabály alapvetően két csoportba sorolja a szakterületen folytatott tevékenységet: Az első csoportba a kutatás-fejlesztési tartozik. Ez magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott fejlesztést és a kísérleti fejlesztést. Kutatás-fejlesztési projektről akkor beszélünk, ha a projekt részét képező kutatás-fejlesztési feladatok e három terület valamelyik részére irányulnak. A második csoportba a technológiai innováció sorolható. A technológiai innováció a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi ügyletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre. Innovációs projektről akkor beszélünk, ha a projekt tartalma megfelel ennek a meghatározásnak.

Kapcsolódó fogalmak: Kutatás-fejlesztési projekt | Innovációs projekt | kutatás-fejlesztés

Innovációs projektek finanszírozása

Innovációs projektek finanszírozása

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekteknek az átlagosnál nagyobb pénzügyi és finanszírozási kockázata van. Ez a fejlesztések megvalósításában rejlő műszaki-technikai, valamint az új termékek és/vagy szolgáltatások sikeres piacra vitelében rejlő bizonytalanságokra vezethető vissza. A sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ugyanakkor az átlagosnál lényegesen jobb megtérülési feltételeket biztosítanak, amennyiben termőre fordulnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása ezért a hagyományos finanszírozástól eltérő eszközöket igényel. Magyarországon is egyre szélesebb körben érhetőek el azok a kockázati tőkealapok, amelyek kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására szakosodtak. Jellemzőjük a hosszabb-rövidebb inkubációs időszak, amíg tulajdonostársként vesznek részt a projektekben, amelyekből üzletrészük/részesedésük értékesítésével szállnak ki. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően elterjedtté váltak az Uniótól közvetlenül, valamint a magyar állami közvetítő szervezeteken keresztül igényelhető, európai-uniós és magyar állami társfinanszírozású vissza nem térítendő tőketámogatások. Ezek a pályázat útján elnyerhető források a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához nyújtanak, általában magas 45-80 százalékos tőketámogatást, ezért jó pénzügyi feltételek biztosítanak a finanszírozott projektek megvalósításához. A pályázatok felkutatása és elkészítése általában speciális szakértelmet igényel. Elméleti lehetőségként hitelek is bevonhatók a finanszírozási piacról. Ez a lehetőség azonban inkább csak azon vállalkozások számára adott, amelyek kereskedelmi banki szempontok szerint is hitelképesek, és a projektek olyan befejezési szakaszában vannak, ahol a fejlesztési eredmények piacra vitele, valamint az ebből származó bevételek már jól becsülhetők.

Kapcsolódó fogalmak: hitel | Vissza nem térítendő tőketámogatás | Kockázati tőke | Pályázati lehetőségek

Innovációs projektek lebonyolítása

Innovációs projektek lebonyolítása

A kutatás-fejlesztési és az innovációs ügyletek lebonyolítási keretrendszerét összefoglaló néven innovációs projektnek nevezzük. Az innovációs projektek magukban foglalják az ügylet megvalósításának minden feltételét: Az ügylet megvalósításához szükséges fejlesztési szakaszokat. A fejlesztési szakaszok egymásra épülnek, mivel az előző szakasz eredményeit veszik át indulási feltételként. A szakaszokban végrehajtandó feladatokat és intézkedéseket. A feladatok megvalósításához szükséges eszközöket, anyagokat, emberi erőforrásokat. A feladatok megvalósításának időtartamát, valamint a megvalósítás forrás- és finanszírozási igényét. A projektek szervezett és kontrollált lebonyolítását nevezzük projektmenedzsmentnek. A projektmenedzsment biztosítja a projekt tervezését, a megvalósításhoz szükséges feltételek rendelkezésre állását, valamint a projekt eredményes lebonyolítását. A projekt irányítását általában projektmenedzseri képesítéssel és gyakorlattal rendelkező projektvezető végzi. Az innovációs projektek lebonyolítása során keletkezett dokumentumokat a célra felállított nyilvántartásban gyűjtik és rögzítik. Ezt nevezik a projektdossziénak. A projektdosszié tartalmazza a projektdokumentációt. A projektdosszié kialakítása, a projektdokumentáció vezetése a projektvezető kiemelkedő fontosságú feladatai közzé sorolható.

Kapcsolódó fogalmak: projektmenedzsment | projektvezető | Projektdokumentáció

Innovációs projektek tervezési eszközei

Innovációs projektek tervezési eszközei

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet. A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele. Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | forrásszerkezet, üzleti terv | Megvalósítási tanulmány

Ipari alkalmazhatóság

Ipari alkalmazhatóság

A találmány az új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható technikai megoldás. Új egy technikai megoldás, ha nem tekinthető a technikaállásához tartozónak. Technikaálláshoz tartónak tekinthető minden olyan információ, amely írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, vagy gyakorlati alkalmazás útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul az a technikai megoldás, amely a technikai állásához viszonyítva szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható egy technika megoldás, ha az ipar vagy a mezőgazdaság bármely területén alkalmazható. A találmányokra szabadalmi oltalom szerezhető, tehát a találmány szabadalmaztatható.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmazhatóság | Újdonság | feltalálói minőség | Ipari alkalmazhatóság | Találmány

Ipari minta

Ipari minta

Formatervezési minta

A formatervezési minta az ipari termékek külső formája, melyet egy korábbi terminológia szerint gyakran neveznek ipari mintának, vagy a köznyelvben design-nak. A formatervezési mintára is szerezhető kizárólagos használatot biztosító jogi védelem, amelyet formatervezési minta oltalomnak neveznek. Az oltalom azokra a mintákra szerezhető meg, amelyek világviszonylatban újak és egyedi jellegűek. Az oltalomnak időbeni és területi korlátai vannak. Az időbeli korlát azt az időtartamot jelöli, ameddig az oltalom hatályban marad. Magyarországon ez az időtartam 5 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az a földrajzi terület vagy ország, amelyre az oltalmat megszerezték. A formatervezési minta-oltalom is átruházható, megterhelhető, használatba adható.

Kapcsolódó fogalmak: Ipari minta | design | Formatervezési minta

Kis szabadalom

Kis szabadalom

Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldásra, amennyiben az új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az érdemi feltételek tartalma megfelelő a szabadalmazható találmánynál alkalmazott feltételekkel. A találmány és a használati minta közötti különbség alapvetőn két területen mutatkozik meg: A használati mintaoltalom csak a technikai megoldások egy, előzőek szerinti korlátozott részére szerezhető meg (például eljárásra használati mintaoltalom nem szerezhető). A másik lényeges különbség az oltalom megadására irányuló eljárásban mutatkozik. A használati minták esetén csak alaki és korlátozott érdemi vizsgálatra kerül sor, ezért nem történik olyan részletes és átfogó érdemi vizsgálat, mint a szabadalmi oltalom megadása során. Amennyiben a használati minta nem felelt meg az oltalom alapításához szükséges feltétételek, a közzétételt követően megsemmisítése kérhető. A használati minta esetén az oltalmi idő legfeljebb 10 év lehet. A hétköznapi nyelvben gyakran hívják ezt az oltalmi formát kis szabadalomnak, az egyszerűsített eljárási rend, és a rövidebb oltalmi idő miatt.

Kapcsolódó fogalmak: Kis szabadalom | Használati minta

Kockázati tőke

Kockázati tőke

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekteknek az átlagosnál nagyobb pénzügyi és finanszírozási kockázata van. Ez a fejlesztések megvalósításában rejlő műszaki-technikai, valamint az új termékek és/vagy szolgáltatások sikeres piacra vitelében rejlő bizonytalanságokra vezethető vissza. A sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ugyanakkor az átlagosnál lényegesen jobb megtérülési feltételeket biztosítanak, amennyiben termőre fordulnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása ezért a hagyományos finanszírozástól eltérő eszközöket igényel. Magyarországon is egyre szélesebb körben érhetőek el azok a kockázati tőkealapok, amelyek kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására szakosodtak. Jellemzőjük a hosszabb-rövidebb inkubációs időszak, amíg tulajdonostársként vesznek részt a projektekben, amelyekből üzletrészük/részesedésük értékesítésével szállnak ki. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően elterjedtté váltak az Uniótól közvetlenül, valamint a magyar állami közvetítő szervezeteken keresztül igényelhető, európai-uniós és magyar állami társfinanszírozású vissza nem térítendő tőketámogatások. Ezek a pályázat útján elnyerhető források a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához nyújtanak, általában magas 45-80 százalékos tőketámogatást, ezért jó pénzügyi feltételek biztosítanak a finanszírozott projektek megvalósításához. A pályázatok felkutatása és elkészítése általában speciális szakértelmet igényel. Elméleti lehetőségként hitelek is bevonhatók a finanszírozási piacról. Ez a lehetőség azonban inkább csak azon vállalkozások számára adott, amelyek kereskedelmi banki szempontok szerint is hitelképesek, és a projektek olyan befejezési szakaszában vannak, ahol a fejlesztési eredmények piacra vitele, valamint az ebből származó bevételek már jól becsülhetők.

Kapcsolódó fogalmak: hitel | Vissza nem térítendő tőketámogatás | Kockázati tőke | Pályázati lehetőségek

Kutatás-fejlesztés és innováció

Kutatás-fejlesztés és innováció

A találmányok üzleti célú hasznosítását nevezik általában innováció menedzsmentnek. Mivel ez mára Magyarországon is széles körű iparággá vált, ezért célszerűnek látszott a tevékenységgel összefüggő szabályozás törvényi szintre történő emelése. A hétköznapi nyelvben K+F+I törvények nevezett jogszabály alapvetően két csoportba sorolja a szakterületen folytatott tevékenységet: Az első csoportba a kutatás-fejlesztés tartozik. Ez magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott fejlesztést és a kísérleti fejlesztést. Kutatás-fejlesztési projektről akkor beszélünk, ha a projekt részét képező kutatás-fejlesztési feladatok e három terület valamelyik részére irányulnak. A második csoportba a technológiai innováció sorolható. A technológiai innováció a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi ügyletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre. Innovációs projektről akkor beszélünk, ha a projekt tartalma megfelel ennek a meghatározásnak.

Kapcsolódó fogalmak: Kutatás-fejlesztési projekt | Innovációs projekt

Kutatás-fejlesztési projekt

Kutatás-fejlesztési projekt

A találmányok üzleti célú hasznosítását nevezik általában innováció menedzsmentnek. Mivel ez mára Magyarországon is széles körű iparággá vált, ezért célszerűnek látszott a tevékenységgel összefüggő szabályozás törvényi szintre történő emelése. A hétköznapi nyelvben K+F+I törvények nevezett jogszabály alapvetően két csoportba sorolja a szakterületen folytatott tevékenységet: Az első csoportba a kutatás-fejlesztési tartozik. Ez magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott fejlesztést és a kísérleti fejlesztést. Kutatás-fejlesztési projektről akkor beszélünk, ha a projekt részét képező kutatás-fejlesztési feladatok e három terület valamelyik részére irányulnak. A második csoportba a technológiai innováció sorolható. A technológiai innováció a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi ügyletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre. Innovációs projektről akkor beszélünk, ha a projekt tartalma megfelel ennek a meghatározásnak.

Kapcsolódó fogalmak: Kutatás-fejlesztési projekt | Innovációs projekt

Kutatás-fejlesztési tevékenység

Kutatás-fejlesztési tevékenység

K+F minősítés

A magyarországi jogszabályok széleskörű adókedvezményt biztosítanak a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások részére. Az adókedvezményekhez jutás feltételeinek szabályozása, valamint az adócsalások elkerülése céljából, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre kiterjesztésre került 2012-ben. Az új szabályozás szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogosult a társaságok projektjeinek kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektként történő minősítésére. A minősítés a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel indul. A Hivatal megvizsgálja, minősíti és auditálja a projekteket. Vizsgálata eredményéről határozatban tájékoztatja a kérelmezőt, és adóeljárásban felhasználható tanúsítványt ad, a kutatás-fejlesztési vagy innovációs feltételeknek megfelelő projektekről. A tanúsítvány alapján, kockázatmentesen igénybe vehetők a kutatás-fejlesztési és innovációs adókedvezmények.

Kapcsolódó fogalmak: Kutatás-fejlesztési tevékenység | Adókedvezmény

Márkanév

Márkanév

Az áruk és a szolgáltatások kereskedelmi forgalomban történő megkülönböztetésének eszközei a megjelölések. A megjelölések olyan megkülönböztető jelzések, amelyekkel egyedi arculatot lehet biztosítani az árunak és/vagy a szolgáltatásnak, az erős piaci versenyben. A hétköznapi nyelvben gyakran hívják ezeket a megjelöléseket márkanévnek. Védjegyoltalomról beszélünk. ha a megjelölésre jogszabály által meghatározott hivatalos eljárásban, a megjelölés tulajdonosának kizárólagos használatot biztosító oltalmat adnak. A védjegy tehát a megjelölés védett formája. A védjegy a megjelölés tartalma alapján állhat szóból, ábrákból. Lehet térbeli alakzat, hangjelzés, vagy ezek kombinációja. A védjegy alapját képező megjelölésnek azonban mindig egyedi jellegűnek kell lennie, és nem állhat más javára oltalom alatt. A védjegy tartalmát az oltalmi kör határozza meg. Ez foglalja magában azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a védjegy által biztosított kizárólagos használati jog érvényes. A védjegyoltalomnak területi és időbeni korlátai is vannak. A területi korlát azokat az országokat vagy földrajzi területek jelenti, amelyekben az oltalmat megszerezték. Az időbeli korlát azt az időtartamot jelenti, amíg a védjegyoltalom fennáll. Ez általában 10 év, amely meghosszabbítható. A tanúsító védjegy a védjegy különleges formája. A védjegy ebben az esetben a megkülönböztetésen kívül, az áru vagy a szolgáltatás valamely egyedi, különleges sajátosságának (például kiváló áru) teljesülését is igazolja. Így a védjegyoltalom megszerzéséhez vagy a használat engedélyezéséhez elsősorban annak a bizonyítása szükséges, hogy az áru vagy szolgáltatás rendelkezik a tanúsításhoz szükséges egyedi sajátossággal. Ezt az eljárást nevezik tanúsításnak. A földrajzi eredet- vagy árujelző a tanúsító védjegy egyik sajátos formája, amely azt igazolja, hogy az áru vagy a szolgáltatás egy adott földrajzi területről származik. Azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a földrajzi eredetnek meghatározó szerepe van az áru vagy a szolgáltatás tartalma és/vagy minősége szempontjából.

Kapcsolódó fogalmak: Márkanév | Tanúsító védjegy | Földrajzi eredet- és árujelző | védjegy

Megvalósítási tanulmány

Megvalósítási tanulmány

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet. A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele. Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány

Merchandizing

Merchandizing

A szerzői művek egy része esetén a szerzői mű egyes elemei önállóan is hasznosíthatók (például rajzfilm figurák, filmzenék). Azt a folyamatot és eljárást nevezik merchandizingnak, amelyben megteremtik az ehhez szükséges jogi és technikai feltételeket, és amelyben lebonyolítják a hasznosítási folyamatot. Ez általában iparjogvédelmi eszközök igénybevételével (védjegy és/vagy formatervezési mintaoltalom megszerzése), a meglevő szerzői jogok használatban adásával, valamint megszerzésre kerülő ipari tulajdonjogok hasznosításba adásával (licencszerződés, franchise rendszer létrehozása) történik. A felek az alkotói és a használati szerződésekben általában rendelkeznek az így létrejövő ún. másodlagos jogok és haszonvételek körülményeiről is. A merchandizing mára jól szervezett iparággá vált.

Kapcsolódó fogalmak: Franchise | Használati szerződés | védjegy | Formatervezési minta

Munkaterv

Munkaterv

A kutatás-fejlesztési és innovációs projekt felállítása csak alapos és átfogó tervezési munka alapján lehetséges. Ennek során meg kell határozni a megvalósításhoz szükséges fejlesztési folyamat elemeit és szakaszait. Egyértelművé kell tenni a szakaszok egymásra épülő eredményeit, és ezekre alapozva kell megadni a főbb döntési pontokat. A fejlesztési szakaszok ismeretében lehet felállítani a megvalósításhoz szükséges munka- és erőforrástervet. A munkaterv a szakaszokban szükséges feladatokat és intézkedéseket, valamint azok időtartamát tartalmazza. Az erőforrásterv tartalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, anyagokat, a külső forrásból szükséges szolgáltatásokat, valamint a saját munkaerő iránti igényt. A tervezés utolsó szakaszában kerül meghatározásra a projekt anyagi-műszaki összetétele, amely aggregát formában és értékben tartalmazza a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket. Erre alapozva kerül meghatározásra a projekt forrásigénye, valamint a rendelkezésre álló és a bevonandó források nagysága és összetétele. Mivel a projektek végső célja a kutatás-fejlesztési és/vagy az innovációs eredmények üzleti célú hasznosítása, ezért a tervezés során üzleti terv is kialakításra kerül. Az üzleti terv a hasznosításra vonatkozó üzleti modellt mutatja be és elemzi, különös tekintettel a megvalósítás során keletkező kockázatokra, valamint azok kezelésére. Az üzleti terv tartalmazza a hasznosítás során keletkező bevételek, valamint a hasznosításhoz szükséges kiadásokat és ráfordításokat. Ezekből levezeti a hasznosítás pénzügyileg is realizálható eredményét, a megtérülési feltételeket, a kamatfizetési és a tőketörlesztési forrásokat. Az üzleti tervben a biztosítékok (fedezetek), mint a kockázatcsökkentés végső eszközei, is bemutatásra kerülnek. A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekt lebonyolítására és üzleti hasznosítására vonatkozó terveket összefoglaló dokumentumot gyakran megvalósítási tanulmánynak is nevezik.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaterv | Erőforrásterv | Anyagi-műszaki összetétel | Forrásszerkezet | üzleti terv | Megvalósítási tanulmány

Műpéldány

Műpéldány

A szerzői művek esetén a kizárólagos használatot biztosító oltalom megszerzéséhez nem szükséges érdemi engedélyezési eljárás lefolytatása. A szerzői minőség a szerzői mű létrehozásával automatikusan létrejön, és a szerzői minőség megalapozásához a szerző nevének, a szerzői mű létrehozási időpontjának, valamint a szerzői mű készítési helyének feltüntetése is elegendő, a szerzői mű eredeti példányán. A szerzőség tényének megerősítése céljából azonban érdemes a szerzői műveket regisztrálni az önkéntes műnyilvántartás rendszerében. Ez Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általa vezetett olyan lajstrom, amelyben a szerzői művet a szerzők neve alatt nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vételi eljárás során kérhető a mű rövid kivonatának közlése is. Az eljárás során a nyilvántartásba vételről tanúsítvány, a mű regisztrált példányáról pedig egy ún. műpéldány készül. A szerzőséggel kapcsolatos jogviták esetén ez a tanúsítvány és a műpéldány bizonyítékként használható a szerzőség megállapítása, valamint a szerzői mű tartalmának egyértelmű meghatározása során.

Kapcsolódó fogalmak: Műpéldány | Önkéntes műnyilvántartás

Nemleges megállapítás

Nemleges megállapítás

A bitorlás a feltaláló, a szabadalmas, vagy a védjegyjogosult jogainak megsértése. Találmánybitorlásról beszélünk, amikor egy szabadalmazott találmány tárgyát részben vagy egészben, jogosulatlanul más találmányából vették át. Szabadalombitorlást az követ el, aki más szabadalmazott találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Védjegybitorlást azt követ el, aki más oltalom alatt álló védjegyét használja jogosulatlanul. Jogosulatlan hasznosításnak az engedély hiánya tekinthető. A jogosulatlan hasznosítás és használat a találmány vagy a védjegy bármilyen módon történő használatával megvalósulhat (például gyártás, forgalmazás). A bitorlás a közreműködőkre is kiterjeszthető. Közreműködőnek tekinthető, aki a bitorlással érintett árut kereskedelmi mértékben birtokolja, eljár annak szállításában, tárolásában, kereskedelmi forgalmazásában. Bitorlási ügyben a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés követelhető, adott esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezhető. A bitorlási ügyek megelőzésének eszköze lehet az ún. nemleges megállapítás. Aki attól tart, hogy ellene bitorlási eljárást indítanak, ennek megkezdése előtt kérheti, annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kíván termék, eljárás, megjelölés nem ütközik jogszabályba, vagy mások érvényes szabadalmi vagy védjegyoltalmába. A bitorlási és a nemleges megállapítási eljárás lefolytatása Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető. Megsemmisítési eljárás indítható abban az esetben, ha a szabadalom vagy a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg az oltalomszerzés feltételeinek. Megsemmisítésre került szabadalom vagy védjegyoltalom alapján bitorlási eljárás nem indítható. Ezek az eljárások is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Kapcsolódó fogalmak: Találmánybitorlás | Bitorlás | Szabadalombitorlás | Védjegybitorlás | Nemleges megállapítás | megsemmisítés

Önkéntes műnyilvántartás

Önkéntes műnyilvántartás

A szerzői művek esetén a kizárólagos használatot biztosító oltalom megszerzéséhez nem szükséges érdemi engedélyezési eljárás lefolytatása. A szerzői minőség a szerzői mű létrehozásával automatikusan létrejön, és a szerzői minőség megalapozásához a szerző nevének, a szerzői mű létrehozási időpontjának, valamint a szerzői mű készítési helyének feltüntetése is elegendő, a szerzői mű eredeti példányán. A szerzőség tényének megerősítése céljából azonban érdemes a szerzői műveket regisztrálni az önkéntes műnyilvántartás rendszerében. Ez Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általa vezetett olyan lajstrom, amelyben a szerzői művet a szerzők neve alatt nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vételi eljárás során kérhető a mű rövid kivonatának közlése is. Az eljárás során a nyilvántartásba vételről tanúsítvány, a mű regisztrált példányáról pedig egy ún. műpéldány készül. A szerzőséggel kapcsolatos jogviták esetén ez a tanúsítvány és a műpéldány bizonyítékként használható a szerzőség megállapítása, valamint a szerzői mű tartalmának egyértelmű meghatározása során.

Kapcsolódó fogalmak: Műpéldány

Pályázati lehetőségek

Pályázati lehetőségek

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekteknek az átlagosnál nagyobb pénzügyi és finanszírozási kockázata van. Ez a fejlesztések megvalósításában rejlő műszaki-technikai, valamint az új termékek és/vagy szolgáltatások sikeres piacra vitelében rejlő bizonytalanságokra vezethető vissza. A sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ugyanakkor az átlagosnál lényegesen jobb megtérülési feltételeket biztosítanak, amennyiben termőre fordulnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása ezért a hagyományos finanszírozástól eltérő eszközöket igényel. Magyarországon is egyre szélesebb körben érhetőek el azok a kockázati tőkealapok, amelyek kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására szakosodtak. Jellemzőjük a hosszabb-rövidebb inkubációs időszak, amíg tulajdonostársként vesznek részt a projektekben, amelyekből üzletrészük/részesedésük értékesítésével szállnak ki. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően elterjedtté váltak az Uniótól közvetlenül, valamint a magyar állami közvetítő szervezeteken keresztül igényelhető, európai-uniós és magyar állami társfinanszírozású vissza nem térítendő tőketámogatások. Ezek a pályázat útján elnyerhető források a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához nyújtanak, általában magas 45-80 százalékos tőketámogatást, ezért jó pénzügyi feltételek biztosítanak a finanszírozott projektek megvalósításához. A pályázatok felkutatása és elkészítése általában speciális szakértelmet igényel. Elméleti lehetőségként hitelek is bevonhatók a finanszírozási piacról. Ez a lehetőség azonban inkább csak azon vállalkozások számára adott, amelyek kereskedelmi banki szempontok szerint is hitelképesek, és a projektek olyan befejezési szakaszában vannak, ahol a fejlesztési eredmények piacra vitele, valamint az ebből származó bevételek már jól becsülhetők.

Kapcsolódó fogalmak: hitel | Vissza nem térítendő tőketámogatás | Kockázati tőke | Pályázati lehetőségek | Innovációs projektek finanszírozása

Projektdokumentáció

Projektdokumentáció

A kutatás-fejlesztési és az innovációs ügyletek lebonyolítási keretrendszerét összefoglaló néven innovációs projektnek nevezzük. Az innovációs projektek magukban foglalják az ügylet megvalósításának minden feltételét: Az ügylet megvalósításához szükséges fejlesztési szakaszokat. A fejlesztési szakaszok egymásra épülnek, mivel az előző szakasz eredményeit veszik át indulási feltételként. A szakaszokban végrehajtandó feladatokat és intézkedéseket. A feladatok megvalósításához szükséges eszközöket, anyagokat, emberi erőforrásokat. A feladatok megvalósításának időtartamát, valamint a megvalósítás forrás- és finanszírozási igényét. A projektek szervezett és kontrollált lebonyolítását nevezzük projektmenedzsmentnek. A projektmenedzsment biztosítja a projekt tervezését, a megvalósításhoz szükséges feltételek rendelkezésre állását, valamint a projekt eredményes lebonyolítását. A projekt irányítását általában projektmenedzseri képesítéssel és gyakorlattal rendelkező projektvezető végzi. A projektek lebonyolítása során keletkezett dokumentumokat a célra felállított nyilvántartásban gyűjtik és rögzítik. Ezt nevezik a projektdossziénak. A projektdosszié tartalmazza a projektdokumentációt. A projektdosszié kialakítása, a projektdokumentáció vezetése a projektvezető kiemelkedő fontosságú feladatai közzé sorolható.

Kapcsolódó fogalmak: projektmenedzsment | projektvezető | Projektdokumentáció | Innovációs projektek lebonyolítása

Szabadalmas

Szabadalmas

A szabadalom teljes neve szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom a jogosultjának (tulajdonosának) kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára. A kizárólagos használati jog magában foglalja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, a használat más részére történő engedélyezését, valamint a szabadalmi oltalom másra egészben vagy részben történő átruházását. A feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak egy, vagy több természetes személy lehet. A szabadalmas, aki a találmányra a szabadalmi oltalmat megszerezte. A szabadalmas természetes és jogi személy is lehet. A feltaláló és szabadalmas tehát azonos és különböző is lehet. A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt, ezen keresztül pedig a szabadalmi oltalom tartalmát, a szabadalmi leírásban található szabadalmi igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom időben és területileg is korlátozott. Az időbeni korlát általában 20 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az az ország vagy az a földrajzi terület, amelyre vonatkozóan a szabadalmi oltalmat megszerezték. A köznyelvben elterjedt világszabadalom nem létezik. Világszerte szabadalmazott találmányról beszélhetünk, ha a találmányra vonatkozó szabadalmat több földrajzi területen is megszerezték.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmi oltalom | Szabadalmi igénypontok | Feltaláló | Szabadalmas | Szabadalom

Szabadalmazhatóság

Szabadalmazhatóság

A találmány az új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható technikai megoldás. Új egy technikai megoldás, ha nem tekinthető a technikaállásához tartozónak. Technikaálláshoz tartónak tekinthető minden olyan információ, amely írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, vagy gyakorlati alkalmazás útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul az a technikai megoldás, amely a technikai állásához viszonyítva szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható egy technika megoldás, ha az ipar vagy a mezőgazdaság bármely területén alkalmazható. A találmányokra szabadalmi oltalom szerezhető, tehát a találmány szabadalmaztatható.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmazhatóság | Újdonság | feltalálói minőség | Ipari alkalmazhatóság | Találmány

Szabadalmazhatósági vizsgálat

Szabadalmazhatósági vizsgálat

A szabadalomkutatás több iparjogvédelmi eljárás összefoglaló elnevezése. Célja mindig egy vizsgált technikai megoldás iparjogvédelmi szempontból lényeges státuszának meghatározása. Tartalma a vizsgálat céljának megfelelően kerül meghatározásra. Ha a technikai megoldás szabadalmaztatásának feltételeit kívánjuk megvizsgálni, akkor a szabadalmazhatóság feltételeit befolyásoló körülmények vizsgálatát végezzük el. Ezekben az esetekben újdonságvizsgálatról, vagy szabadalmazhatósági vizsgálattal egybekötött újdonságvizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy az adott technikai megoldás megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Ha a technikai megoldás jogi tisztaságát vizsgáljuk, akkor szabadalomtisztasági vizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált technikai megoldás ütközik-e mások érvényes oltalmon alapuló ipari tulajdonjogával (érvényes szabadalmi oltalmával). Ütközés esetén a vizsgált technikai megoldás csak az ütköző ipari tulajdonjog jogosultjának engedélyével használható. A vizsgálat minden esetben az adott technikai megoldás, valamint a technikaállásban elérhető technikai megoldások összehasonlításával kerül lefolytatásra. Így a vizsgálatok lebonyolításához a vizsgálni kívánt technikai megoldás szabadalmi igénypontoknak megfelelő leírása szükséges.

Kapcsolódó fogalmak: Újdonságvizsgálat | Szabadalmazhatósági vizsgálat | Szabadalomtisztasági vizsgálat | Szabadalomkutatás

Szabadalmi igénypontok

Szabadalmi igénypontok

A szabadalom teljes neve szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom a jogosultjának (tulajdonosának) kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára. A kizárólagos használati jog magában foglalja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, a használat más részére történő engedélyezését, valamint a szabadalmi oltalom másra egészben vagy részben történő átruházását. A feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak egy, vagy több természetes személy lehet. A szabadalmas, aki a találmányra a szabadalmi oltalmat megszerezte. A szabadalmas természetes és jogi személy is lehet. A feltaláló és szabadalmas tehát azonos és különböző is lehet. A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt, ezen keresztül pedig a szabadalmi oltalom tartalmát, a szabadalmi leírásban található szabadalmi igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom időben és területileg is korlátozott. Az időbeni korlát általában 20 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az az ország vagy az a földrajzi terület, amelyre vonatkozóan a szabadalmi oltalmat megszerezték. A köznyelvben elterjedt világszabadalom nem létezik. Világszerte szabadalmazott találmányról beszélhetünk, ha a találmányra vonatkozó szabadalmat több földrajzi területen is megszerezték.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmi oltalom | Szabadalmi igénypontok | Feltaláló | Szabadalmas | Szabadalom

Szabadalmi oltalom

Szabadalmi oltalom

A szabadalom teljes neve szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom a jogosultjának (tulajdonosának) kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára. A kizárólagos használati jog magában foglalja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, a használat más részére történő engedélyezését, valamint a szabadalmi oltalom másra egészben vagy részben történő átruházását. A feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak egy, vagy több természetes személy lehet. A szabadalmas, aki a találmányra a szabadalmi oltalmat megszerezte. A szabadalmas természetes és jogi személy is lehet. A feltaláló és szabadalmas tehát azonos és különböző is lehet. A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt, ezen keresztül pedig a szabadalmi oltalom tartalmát, a szabadalmi leírásban található szabadalmi igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom időben és területileg is korlátozott. Az időbeni korlát általában 20 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az az ország vagy az a földrajzi terület, amelyre vonatkozóan a szabadalmi oltalmat megszerezték. A köznyelvben elterjedt világszabadalom nem létezik. Világszerte szabadalmazott találmányról beszélhetünk, ha a találmányra vonatkozó szabadalmat több földrajzi területen is megszerezték.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmi oltalom | Szabadalmi igénypontok | Feltaláló | Szabadalmas | Szabadalom

Szabadalom

Szabadalom

A szabadalom teljes neve szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom a jogosultjának (tulajdonosának) kizárólagos és korlátlan jogot biztosít a szabadalom tárgyát képező találmány használatára. A kizárólagos használati jog magában foglalja a szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, a használat más részére történő engedélyezését, valamint a szabadalmi oltalom másra egészben vagy részben történő átruházását. A feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak egy, vagy több természetes személy lehet. A szabadalmas, aki a találmányra a szabadalmi oltalmat megszerezte. A szabadalmas természetes és jogi személy is lehet. A feltaláló és szabadalmas tehát azonos és különböző is lehet. A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmányt, ezen keresztül pedig a szabadalmi oltalom tartalmát, a szabadalmi leírásban található szabadalmi igénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom időben és területileg is korlátozott. Az időbeni korlát általában 20 év, amely meghosszabbítható. A területi korlát az az ország vagy az a földrajzi terület, amelyre vonatkozóan a szabadalmi oltalmat megszerezték. A köznyelvben elterjedt világszabadalom nem létezik. Világszerte szabadalmazott találmányról beszélhetünk, ha a találmányra vonatkozó szabadalmat több földrajzi területen is megszerezték.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmi oltalom | Szabadalmi igénypontok | Feltaláló | Szabadalmas

Szabadalombitorlás

Szabadalombitorlás

A bitorlás a feltaláló, a szabadalmas, vagy a védjegyjogosult jogainak megsértése. Találmánybitorlásról beszélünk, amikor egy szabadalmazott találmány tárgyát részben vagy egészben, jogosulatlanul más találmányából vették át. Szabadalombitorlást az követ el, aki más szabadalmazott találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Védjegybitorlást azt követ el, aki más oltalom alatt álló védjegyét használja jogosulatlanul. Jogosulatlan hasznosításnak az engedély hiánya tekinthető. A jogosulatlan hasznosítás és használat a találmány vagy a védjegy bármilyen módon történő használatával megvalósulhat (például gyártás, forgalmazás). A bitorlás a közreműködőkre is kiterjeszthető. Közreműködőnek tekinthető, aki a bitorlással érintett árut kereskedelmi mértékben birtokolja, eljár annak szállításában, tárolásában, kereskedelmi forgalmazásában. Bitorlási ügyben a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés követelhető, adott esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezhető. A bitorlási ügyek megelőzésének eszköze lehet az ún. nemleges megállapítás. Aki attól tart, hogy ellene bitorlási eljárást indítanak, ennek megkezdése előtt kérheti, annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kíván termék, eljárás, megjelölés nem ütközik jogszabályba, vagy mások érvényes szabadalmi vagy védjegyoltalmába. A bitorlási és a nemleges megállapítási eljárás lefolytatása Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető. Megsemmisítési eljárás indítható abban az esetben, ha a szabadalom vagy a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg az oltalomszerzés feltételeinek. Megsemmisítésre került szabadalom vagy védjegyoltalom alapján bitorlási eljárás nem indítható. Ezek az eljárások is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Kapcsolódó fogalmak: Találmánybitorlás | Szabadalombitorlás | Védjegybitorlás | Nemleges megállapítás | megsemmisítés

Szabadalomkutatás

Szabadalomkutatás

A szabadalomkutatás több iparjogvédelmi eljárás összefoglaló elnevezése. Célja mindig egy vizsgált technikai megoldás iparjogvédelmi szempontból lényeges státuszának meghatározása. Tartalma a vizsgálat céljának megfelelően kerül meghatározásra. Ha a technikai megoldás szabadalmaztatásának feltételeit kívánjuk megvizsgálni, akkor a szabadalmazhatóság feltételeit befolyásoló körülmények vizsgálatát végezzük el. Ezekben az esetekben újdonságvizsgálatról, vagy szabadalmazhatósági vizsgálattal egybekötött újdonságvizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy az adott technikai megoldás megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Ha a technikai megoldás jogi tisztaságát vizsgáljuk, akkor szabadalomtisztasági vizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált technikai megoldás ütközik-e mások érvényes oltalmon alapuló ipari tulajdonjogával (érvényes szabadalmi oltalmával). Ütközés esetén a vizsgált technikai megoldás csak az ütköző ipari tulajdonjog jogosultjának engedélyével használható. A vizsgálat minden esetben az adott technikai megoldás, valamint a technikaállásban elérhető technikai megoldások összehasonlításával kerül lefolytatásra. Így a vizsgálatok lebonyolításához a vizsgálni kívánt technikai megoldás szabadalmi igénypontoknak megfelelő leírása szükséges.

Kapcsolódó fogalmak: Újdonságvizsgálat | Szabadalmazhatósági vizsgálat | Szabadalomtisztasági vizsgálat

Szabadalomtisztasági vizsgálat

Szabadalomtisztasági vizsgálat

A szabadalomkutatás több iparjogvédelmi eljárás összefoglaló elnevezése. Célja mindig egy vizsgált technikai megoldás iparjogvédelmi szempontból lényeges státuszának meghatározása. Tartalma a vizsgálat céljának megfelelően kerül meghatározásra. Ha a technikai megoldás szabadalmaztatásának feltételeit kívánjuk megvizsgálni, akkor a szabadalmazhatóság feltételeit befolyásoló körülmények vizsgálatát végezzük el. Ezekben az esetekben újdonságvizsgálatról, vagy szabadalmazhatósági vizsgálattal egybekötött újdonságvizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy az adott technikai megoldás megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Ha a technikai megoldás jogi tisztaságát vizsgáljuk, akkor szabadalomtisztasági vizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált technikai megoldás ütközik-e mások érvényes oltalmon alapuló ipari tulajdonjogával (érvényes szabadalmi oltalmával). Ütközés esetén a vizsgált technikai megoldás csak az ütköző ipari tulajdonjog jogosultjának engedélyével használható. A vizsgálat minden esetben az adott technikai megoldás, valamint a technikaállásban elérhető technikai megoldások összehasonlításával kerül lefolytatásra. Így a vizsgálatok lebonyolításához a vizsgálni kívánt technikai megoldás szabadalmi igénypontoknak megfelelő leírása szükséges.

Kapcsolódó fogalmak: Újdonságvizsgálat | Szabadalmazhatósági vizsgálat | Szabadalomtisztasági vizsgálat | Szabadalomkutatás

Szellemi apport

Szellemi apport

A találmányok hasznosíthatók a találmány tárgyát képező technikai megoldás saját tevékenység körében történő előállításával, valamint az előállított termék kereskedelmi forgalmazásával. A találmányok hasznosításának gyakori módja a találmányra vonatkozó vagyoni jellegű jogok hasznosítása is. Vagyoni jellegű jognak a szabadalmi igényjogosultságot és a szabadalmi oltalmat tekintjük. A vagyon jellegű jogok hasznosításának egyik típusa, amikor a vagyoni jellegű jogot szerződéssel másra átruházzák. Ebben az esetben megváltozik a vagyoni jellegű jog jogosultja (lényegében tulajdonosváltozás történik). Az átruházás során a jogutód tulajdonában kerül a szabadalmi igényjogosultság vagy a szabadalmi oltalom. Az átruházást követően a jogutód jogosult a találmány használati módra vonatkozó, valamint időbeni és területi korlátozás nélküli használatára. Az átruházás lebonyolításának eszköze az átruházási szerződés, melyben a felek a jogosult és a jogutód. Az átruházás nem keverendő össze az átszállással. Az átruházás mindig a felek közös akaratán alapul, míg az átszállás egy, a jogosult személyét érintő változás (például haláleset, jogi személy átalakulása, stb.) következménye. A vagyoni jellegű jogok hasznosításának másik típusa a használat engedélyezése. Ebben az esetben a használatba adó meghatározott tartalmú használati jogot (licenc) ad a használatba vevő részére, a találmány használatára. A használat csak külön kikötés esetén korlátlan vagy ruházható át, egyebekben a felek részletesen meghatározzák a lehetséges használat körét, a használati jog terület hatályát és időtartamát. A használatban adás eszköze a használati szerződés, amelyet a gyakorlatban sok esetben licencszerződésnek neveznek. A használati szerződésben a felek a használatba adó (licencadó) és a használatba vevő (licencvevő). A vagyoni jellegű jogok hasznosításának gyakori módja az apportálás. Apportálásról akkor beszélünk, ha a jogutód saját vagyonnal rendelkező szervezet (például gazdasági társaság). Ebben az esetben a jogutódlás tárgyát képező vagyoni jellegű jogot szellemi apportnak nevezzük.

Kapcsolódó fogalmak: Átruházási szerződés | Hasznosítási szerződés | licencszerződés | Szellemi apport | Találmányok hasznosítása

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A szerzői joggal összefüggő szakmai és közigazgatási feladatokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal látja el. A szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő szerzői jogi szakértői testülettől kérhetnek szakvélemény. A szakértői testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a bíróságoktól függetlenül, peren kívül is adhat szakvéleményt. A szerzők érdekképviseleti feladatai az Artisjus, a szerzők érdekképviseleti szervezete látja el. Ha a felhasználó és a jogosult, vagy a felhasználó, az érdekképviseleti szervezet és a jogosultak között nem jön létre megállapodás a díjazásról, vagy a felhasználás egyéb kérdéseiről, akkor a felek a szintén a szerzői jogi egyeztető testülethez fordulhatnak, amely a szerzői jogi szakértői testületen belül működik.

Kapcsolódó fogalmak: Szerzői jogi szakértői testület | egyeztető testület | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala | ARTISJUS | szerzői jogi testület

Szerző jogai

Szerző jogai

A szerzőt szerzői jogok illeti meg a szerzői mű létrejöttétől. A szerzői jogok két csoportba sorolhatók: A személyhez fűződő jogok körébe a mű nyilvánosságra hozatala, a szerző nevének feltüntetése, valamint a mű egységnek védelme tartozik. A személyi fűződő jogokról érvényesen lemondani nem lehet, át nem szállhatnak, át nem ruházhatók. A vagyoni jogok a mű egészének vagy valamely azonosítható részének az anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére vonatkoznak. Erre kizárólag a szerző vagy az általa engedményezett jogosult. Az engedményezés felhasználási szerződéssel történhet meg. A mű felhasználásának minősül a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés (például sugárzással), a sugárzott mű eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával való továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás. A szerzőt minden esetben díjazás illeti meg a mű a felhasználása esetén.

Kapcsolódó fogalmak: szerző személyhez fűződő jogok | Szerző vagyoni jogok

Szerző személyhez fűződő jogai

Szerző személyhez fűződő jogai

A szerzőt szerzői jogok illeti meg a szerzői mű létrejöttétől. A szerzői jogok két csoportba sorolhatók: A személyhez fűződő jogok körébe a mű nyilvánosságra hozatala, a szerző nevének feltüntetése, valamint a mű egységnek védelme tartozik. A személyi fűződő jogokról érvényesen lemondani nem lehet, át nem szállhatnak, át nem ruházhatók. A szerző vagyoni jogok a mű egészének vagy valamely azonosítható részének az anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére vonatkoznak. Erre kizárólag a szerző vagy az általa engedményezett jogosult. Az engedményezés felhasználási szerződéssel történhet meg. A mű felhasználásának minősül a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés (például sugárzással), a sugárzott mű eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával való továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás. A szerzőt minden esetben díjazás illeti meg a mű a felhasználása esetén.

Kapcsolódó fogalmak: szerző | Szerző személyhez fűződő jogai | szerző vagyoni jogai | Szerző jogai

Szerző vagyoni jogok

Szerző vagyoni jogok

A szerzőt szerzői jogok illeti meg a szerzői mű létrejöttétől. A szerzői jogok két csoportba sorolhatók: A személyhez fűződő jogok körébe a mű nyilvánosságra hozatala, a szerző nevének feltüntetése, valamint a mű egységnek védelme tartozik. A személyi fűződő jogokról érvényesen lemondani nem lehet, át nem szállhatnak, át nem ruházhatók. A szerző vagyoni jogok a mű egészének vagy valamely azonosítható részének az anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére vonatkoznak. Erre kizárólag a szerző vagy az általa engedményezett jogosult. Az engedményezés felhasználási szerződéssel történhet meg. A mű felhasználásának minősül a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés (például sugárzással), a sugárzott mű eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával való továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás. A szerzőt minden esetben díjazás illeti meg a mű a felhasználása esetén.

Kapcsolódó fogalmak: szerző személyhez fűződő jogok | Szerző vagyoni jogok | Szerző jogai

Szerzői jogi szakértői testület

Szerzői jogi szakértői testület

A szerzői joggal összefüggő szakmai és közigazgatási feladatokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal látja el. A szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő szerzői jogi szakértői testülettől kérhetnek szakvélemény. A szakértői testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a bíróságoktól függetlenül, peren kívül is adhat szakvéleményt. A szerzők érdekképviseleti feladatai az Artisjus, a szerzők érdekképviseleti szervezete látja el. Ha a felhasználó és a jogosult, vagy a felhasználó, az érdekképviseleti szervezet és a jogosultak között nem jön létre megállapodás a díjazásról, vagy a felhasználás egyéb kérdéseiről, akkor a felek a szintén a szerzői jogi egyeztető testülethez fordulhatnak, amely a szerzői jogi szakértői testületen belül működik.

Kapcsolódó fogalmak: Szerzői jogi szakértői testület | egyeztető testület | Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala | ARTISJUS

Szerzőtárs

Szerzőtárs

Szerzői művek az olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadnak, és egyéni, eredeti jellegük van. A szerzői műveket a szerzői jog által meghatározott védelem illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy a szerzői mű színvonalára vonatkozó értékítélettől. Védelem illeti meg más szerzői művének átdolgozását, feldolgozását vagy fordítását is, ha annak eredeti, egyéni jellege van. Szerző az, aki a szerzői művet megalkotta. Ha több szerző alkotta meg a szerzői művet, akkor őket közösen illeti meg a szerzői jog, a szerzői mű létrehozásában való részesedésük arányában. Szerzőtársról beszélünk abban az esetben, ha olyan közös műről van szó, amelynek részei egymástól nem választhatók el. Társszerzőről beszélünk abban az esetben, ha a mű olyan részekből áll, amelyek önállóan is felhasználhatók. Gyűjteményes műről beszélünk, ha több önálló szerzői mű kerül gyűjteményben, abban az esetben, ha művek összeválogatása, vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A gyűjteményes művek szerzői jogai a szerkesztőt illetik meg. A szerzői művek védelmi idejének hossza a szerző élete és a halálát követő 70 év.

Kapcsolódó fogalmak: szerző | Társszerző | Szerzőtárs | szerzői mű

Szoftverszabadalom

Szoftverszabadalom

A szoftverek sajátos szellemi alkotásnak tekinthetők a védelem szempontjából. A jelenlegi jogi szabályozás világszerte kizárja a szoftverek szabadalmaztatását. Ez a gyakorlat elsősorban a közérdek fokozott érvényesítése miatt alakult ki. Így a szoftverek védelme a szerzői jog keretein belül lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a szoftverekre vonatkozó forráskód, illetve a szoftver leírása az önkéntes műnyilvántartás rendszerében regisztráltatható. Ez nem jelenti azt, hogy a szoftverek nem állnak védelem alatt. A szoftverek szerzői, a programozók, illetve a szoftverre, mint szerzői műre vonatkozó vagyoni jellegű jogok jogosultjait ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szerzőket. Ezek a jogok a szerzői jog rendszerén és eszközein keresztül érvényesíthetők. Világszerte komoly erőfeszítések vannak olyan védelmi forma kialakítására, amelyben a közérdek érvényesülése mellett is biztosítható a szoftverek, mint sajátos szellemi termékek védelme. Eddig ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre.

Kapcsolódó fogalmak: Szoftverszabadalom | szoftverek védelme

Találmány

Találmány

A találmány az új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható technikai megoldás. Új egy technikai megoldás, ha nem tekinthető a technikaállásához tartozónak. Technikaálláshoz tartónak tekinthető minden olyan információ, amely írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, vagy gyakorlati alkalmazás útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul az a technikai megoldás, amely a technikai állásához viszonyítva szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható egy technika megoldás, ha az ipar vagy a mezőgazdaság bármely területén alkalmazható. A találmányokra szabadalmi oltalom szerezhető, tehát a találmány szabadalmaztatható.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmazhatóság | Újdonság | feltalálói minőség | Ipari alkalmazhatóság

Találmánybitorlás

Találmánybitorlás

A bitorlás a feltaláló, a szabadalmas, vagy a védjegyjogosult jogainak megsértése. Találmánybitorlásról beszélünk, amikor egy szabadalmazott találmány tárgyát részben vagy egészben, jogosulatlanul más találmányából vették át. Szabadalombitorlást az követ el, aki más szabadalmazott találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Védjegybitorlást azt követ el, aki más oltalom alatt álló védjegyét használja jogosulatlanul. Jogosulatlan hasznosításnak az engedély hiánya tekinthető. A jogosulatlan hasznosítás és használat a találmány vagy a védjegy bármilyen módon történő használatával megvalósulhat (például gyártás, forgalmazás). A bitorlás a közreműködőkre is kiterjeszthető. Közreműködőnek tekinthető, aki a bitorlással érintett árut kereskedelmi mértékben birtokolja, eljár annak szállításában, tárolásában, kereskedelmi forgalmazásában. Bitorlási ügyben a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés követelhető, adott esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezhető. A bitorlási ügyek megelőzésének eszköze lehet az ún. nemleges megállapítás. Aki attól tart, hogy ellene bitorlási eljárást indítanak, ennek megkezdése előtt kérheti, annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kíván termék, eljárás, megjelölés nem ütközik jogszabályba, vagy mások érvényes szabadalmi vagy védjegyoltalmába. A bitorlási és a nemleges megállapítási eljárás lefolytatása Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető. Megsemmisítési eljárás indítható abban az esetben, ha a szabadalom vagy a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg az oltalomszerzés feltételeinek. Megsemmisítésre került szabadalom vagy védjegyoltalom alapján bitorlási eljárás nem indítható. Ezek az eljárások is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Kapcsolódó fogalmak: Találmánybitorlás | Szabadalombitorlás | Védjegybitorlás | Nemleges megállapítás | megsemmisítés | Bitorlás

Találmányi kiállítás

Találmányi kiállítás

Innovációs marketingnek hívják azt a tevékenységet, amely az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmény piaci bevezetését megelőző bemutatását szolgálja. Az innovációs marketing célja az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmény előnyeinek részletes bemutatása, a potenciális érdeklődés felkeltése. Mivel az új kutatás-fejlesztési vagy innovációs eredmények gyakran új piaci igényeket szolgálnak ki, vagy a szükségleteket hatékonyabban elégítik ki, ezért az innovációs marketing a hagyományos marketingtől részben eltérő eszközöket igényel. Ennek egyik sajátos formája a találmányi kiállítás és verseny. Ezek a kiállítások, a hagyományos ipari és mezőgazdasági kiállításoktól eltérően, kifejezetten az új kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények bemutatására szakosodtak, ezért látogatói körük is kifejezetten ennek megfelelően kerül kialakításra. A termelési eszközökre és iparcikkekre vonatkozó kiállítások is jó eszközök lehetnek az újdonságok bemutatására. Mindegyik esetben törekedni kell azonban arra, hogy az újdonságok megfelelő védelmet kapjanak, mert a kiállításon való részvétel újdonságrontó körülmény lehet egy kizárólagos hasznosítást biztosító oltalom megszerzésre irányuló iparjogvédelmi eljárásokban (például szabadalmaztatási eljárás). A védelem eszköze a kiállítási elsőbbség igénylése. Ez lehetővé teszi, hogy a kiállítás első napját tekintsék az iparjogvédelmi eljárásban megszerezhető oltalom kezdő időpontjának.

Kapcsolódó fogalmak: Találmányi kiállítás | Innovációs marketing

Találmányok hasznosítása

Találmányok hasznosítása

A találmányok hasznosíthatók a találmány tárgyát képező technikai megoldás saját tevékenység körében történő előállításával, valamint az előállított termék kereskedelmi forgalmazásával. A találmányok hasznosításának gyakori módja a találmányra vonatkozó vagyoni jellegű jogok hasznosítása is. Vagyoni jellegű jognak a szabadalmi igényjogosultságot és a szabadalmi oltalmat tekintjük. A vagyon jellegű jogok hasznosításának egyik típusa, amikor a vagyoni jellegű jogot szerződéssel másra átruházzák. Ebben az esetben megváltozik a vagyoni jellegű jog jogosultja (lényegében tulajdonosváltozás történik). Az átruházás során a jogutód tulajdonában kerül a szabadalmi igényjogosultság vagy a szabadalmi oltalom. Az átruházást követően a jogutód jogosult a találmány használati módra vonatkozó, valamint időbeni és területi korlátozás nélküli használatára. Az átruházás lebonyolításának eszköze az átruházási szerződés, melyben a felek a jogosult és a jogutód. Az átruházás nem keverendő össze az átszállással. Az átruházás mindig a felek közös akaratán alapul, míg az átszállás egy, a jogosult személyét érintő változás (például haláleset, jogi személy átalakulása, stb.) következménye. A vagyoni jellegű jogok hasznosításának másik típusa a használat engedélyezése. Ebben az esetben a használatba adó meghatározott tartalmú használati jogot (licenc) ad a használatba vevő részére, a találmány használatára. A használat csak külön kikötés esetén korlátlan vagy ruházható át, egyebekben a felek részletesen meghatározzák a lehetséges használat körét, a használati jog terület hatályát és időtartamát. A használatban adás eszköze a használati szerződés, amelyet a gyakorlatban sok esetben licencszerződésnek neveznek. A használati szerződésben a felek a használatba adó (licencadó) és a használatba vevő (licencvevő). A vagyoni jellegű jogok hasznosításának gyakori módja az apportálás. Apportálásról akkor beszélünk, ha a jogutód saját vagyonnal rendelkező szervezet (például gazdasági társaság). Ebben az esetben a jogutódlás tárgyát képező vagyoni jellegű jogot szellemi apportnak nevezzük.

Kapcsolódó fogalmak: Átruházási szerződés | Hasznosítási szerződés | licencszerződés | Szellemi apport

Tanúsító védjegy

Tanúsító védjegy

Az áruk és a szolgáltatások kereskedelmi forgalomban történő megkülönböztetésének eszközei a megjelölések. A megjelölések olyan megkülönböztető jelzések, amelyekkel egyedi arculatot lehet biztosítani az árunak és/vagy a szolgáltatásnak, az erős piaci versenyben. A hétköznapi nyelvben gyakran hívják ezeket a megjelöléseket márkanévnek. Védjegyoltalomról beszélünk. ha a megjelölésre jogszabály által meghatározott hivatalos eljárásban, a megjelölés tulajdonosának kizárólagos használatot biztosító oltalmat adnak. A védjegy tehát a megjelölés védett formája. A védjegy a megjelölés tartalma alapján állhat szóból, ábrákból. Lehet térbeli alakzat, hangjelzés, vagy ezek kombinációja. A védjegy alapját képező megjelölésnek azonban mindig egyedi jellegűnek kell lennie, és nem állhat más javára oltalom alatt. A védjegy tartalmát az oltalmi kör határozza meg. Ez foglalja magában azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a védjegy által biztosított kizárólagos használati jog érvényes. A védjegyoltalomnak területi és időbeni korlátai is vannak. A területi korlát azokat az országokat vagy földrajzi területek jelenti, amelyekben az oltalmat megszerezték. Az időbeli korlát azt az időtartamot jelenti, amíg a védjegyoltalom fennáll. Ez általában 10 év, amely meghosszabbítható. A tanúsító védjegy a védjegy különleges formája. A védjegy ebben az esetben a megkülönböztetésen kívül, az áru vagy a szolgáltatás valamely egyedi, különleges sajátosságának (például kiváló áru) teljesülését is igazolja. Így a védjegyoltalom megszerzéséhez vagy a használat engedélyezéséhez elsősorban annak a bizonyítása szükséges, hogy az áru vagy szolgáltatás rendelkezik a tanúsításhoz szükséges egyedi sajátossággal. Ezt az eljárást nevezik tanúsításnak. A földrajzi eredet- vagy árujelző a tanúsító védjegy egyik sajátos formája, amely azt igazolja, hogy az áru vagy a szolgáltatás egy adott földrajzi területről származik. Azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a földrajzi eredetnek meghatározó szerepe van az áru vagy a szolgáltatás tartalma és/vagy minősége szempontjából.

Kapcsolódó fogalmak: Márkanév | Tanúsító védjegy | Földrajzi eredet- és árujelző | védjegy

Társszerző

Társszerző

Szerzői művek az olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amelyek a szerző szellemi tevékenységéből fakadnak, és egyéni, eredeti jellegük van. A szerzői műveket a szerzői jog által meghatározott védelem illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy a szerzői mű színvonalára vonatkozó értékítélettől. Védelem illeti meg más szerzői művének átdolgozását, feldolgozását vagy fordítását is, ha annak eredeti, egyéni jellege van. Szerző az, aki a szerzői művet megalkotta. Ha több szerző alkotta meg a szerzői művet, akkor őket közösen illeti meg a szerzői jog, a szerzői mű létrehozásában való részesedésük arányában. Szerzőtársról beszélünk abban az esetben, ha olyan közös műről van szó, amelynek részei egymástól nem választhatók el. Társszerzőről beszélünk abban az esetben, ha a mű olyan részekből áll, amelyek önállóan is felhasználhatók. Gyűjteményes műről beszélünk, ha több önálló szerzői mű kerül gyűjteményben, abban az esetben, ha művek összeválogatása, vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A gyűjteményes művek szerzői jogai a szerkesztőt illetik meg. A szerzői művek védelmi idejének hossza a szerző élete és a halálát követő 70 év.

Kapcsolódó fogalmak: szerző | Társszerző | Szerzőtárs | szerzői mű

Titoktartási megállapodás

Titoktartási megállapodás

A know-how elnevezést a gyakorlatban több célra is alkalmazzák. Know-how-nak nevezzük azokat a találmányokat, amelyekre a jogosultak valamilyen ok miatt nem kívánnak szabadalmi oltalmat szerezni. Mivel a szabadalmi oltalom megadása a találmány tartalmának nyilvánosságra kerülésével jár együtt, ezért a jogosultak a titokvédelem keretei között, a szabadalmaztatás mellőzésével, know-how-ként használják azokat a találmányokat, ahol a nyilvánosság kizárásához lényeges érdek fűződik. A know-how ebben a vonatkozásban olyan találmányt jelent, amely szabadalmaztatás útján, nem került nyilvánosságra. Know-how-nak nevezik azoknak a jogi, műszaki, technikai információknak az összességét is, amelyek egy találmány gyakorlati alkalmazásához, az előnyös kiviteli alakok/formák megvalósításához szükségesek. A szabadalmi leírások ugyanis mindig csak a védelemhez szükséges és elégséges jogi és műszaki információkat tartalmazzák. A know-how ebben a vonatkozásban a gyakorlatba vételhez, a hatékony és eredményes hasznosításhoz szükséges információk összességét jelenti. A titokvédelem egyik eszköze a titoktartási megállapodás. Ezekben a szerződésekben a felek meghatározzák azon információk és adatok körét, melynek a titokban tartásához lényeges üzleti érdekük fűződik. A titoktartási megállapodások lényeges eleme a kártérítési felelősség, amely azt a felet terheli, aki megsérti a titoktartási feltételeket. A titoktartási megállapodások részletesen körülírt határidőhöz kötöttek. A know-how rendelkezésre bocsátására mindig titoktartási megállapodás alapján kerül sor.

Kapcsolódó fogalmak: Találmány | Szabadalmi oltalom | titokvédelem | Titoktartási megállapodás | know-how

Újdonság

Újdonság

A találmány az új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható technikai megoldás. Új egy technikai megoldás, ha nem tekinthető a technikaállásához tartozónak. Technikaálláshoz tartónak tekinthető minden olyan információ, amely írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, vagy gyakorlati alkalmazás útján bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul az a technikai megoldás, amely a technikai állásához viszonyítva szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható egy technika megoldás, ha az ipar vagy a mezőgazdaság bármely területén alkalmazható. A találmányokra szabadalmi oltalom szerezhető, tehát a találmány szabadalmaztatható.

Kapcsolódó fogalmak: Szabadalmazhatóság | Újdonság | feltalálói minőség | Ipari alkalmazhatóság | Találmány

Újdonságvizsgálat

Újdonságvizsgálat

A szabadalomkutatás több iparjogvédelmi eljárás összefoglaló elnevezése. Célja mindig egy vizsgált technikai megoldás iparjogvédelmi szempontból lényeges státuszának meghatározása. Tartalma a vizsgálat céljának megfelelően kerül meghatározásra. Ha a technikai megoldás szabadalmaztatásának feltételeit kívánjuk megvizsgálni, akkor a szabadalmazhatóság feltételeit befolyásoló körülmények vizsgálatát végezzük el. Ezekben az esetekben újdonságvizsgálatról, vagy szabadalmazhatósági vizsgálattal egybekötött újdonságvizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy az adott technikai megoldás megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Ha a technikai megoldás jogi tisztaságát vizsgáljuk, akkor szabadalomtisztasági vizsgálatról beszélünk. A vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált technikai megoldás ütközik-e mások érvényes oltalmon alapuló ipari tulajdonjogával (érvényes szabadalmi oltalmával). Ütközés esetén a vizsgált technikai megoldás csak az ütköző ipari tulajdonjog jogosultjának engedélyével használható. A vizsgálat minden esetben az adott technikai megoldás, valamint a technikaállásban elérhető technikai megoldások összehasonlításával kerül lefolytatásra. Így a vizsgálatok lebonyolításához a vizsgálni kívánt technikai megoldás szabadalmi igénypontoknak megfelelő leírása szükséges.

Kapcsolódó fogalmak: Újdonságvizsgálat | Szabadalmazhatósági vizsgálat | Szabadalomtisztasági vizsgálat | Szabadalomkutatás

Védjegybitorlás

Védjegybitorlás

A bitorlás a feltaláló, a szabadalmas, vagy a védjegyjogosult jogainak megsértése. Találmánybitorlásról beszélünk, amikor egy szabadalmazott találmány tárgyát részben vagy egészben, jogosulatlanul más találmányából vették át. Szabadalombitorlást az követ el, aki más szabadalmazott találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Védjegybitorlást azt követ el, aki más oltalom alatt álló védjegyét használja jogosulatlanul. Jogosulatlan hasznosításnak az engedély hiánya tekinthető. A jogosulatlan hasznosítás és használat a találmány vagy a védjegy bármilyen módon történő használatával megvalósulhat (például gyártás, forgalmazás). A bitorlás a közreműködőkre is kiterjeszthető. Közreműködőnek tekinthető, aki a bitorlással érintett árut kereskedelmi mértékben birtokolja, eljár annak szállításában, tárolásában, kereskedelmi forgalmazásában. Bitorlási ügyben a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés követelhető, adott esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezhető. A bitorlási ügyek megelőzésének eszköze lehet az ún. nemleges megállapítás. Aki attól tart, hogy ellene bitorlási eljárást indítanak, ennek megkezdése előtt kérheti, annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kíván termék, eljárás, megjelölés nem ütközik jogszabályba, vagy mások érvényes szabadalmi vagy védjegyoltalmába. A bitorlási és a nemleges megállapítási eljárás lefolytatása Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezhető. Megsemmisítési eljárás indítható abban az esetben, ha a szabadalom vagy a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg az oltalomszerzés feltételeinek. Megsemmisítésre került szabadalom vagy védjegyoltalom alapján bitorlási eljárás nem indítható. Ezek az eljárások is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak.

Kapcsolódó fogalmak: Találmánybitorlás | Szabadalombitorlás | Védjegybitorlás | Nemleges megállapítás | megsemmisítés | Bitorlás

Vissza nem térítendő tőketámogatás

Vissza nem térítendő tőketámogatás

A kutatás-fejlesztési és az innovációs projekteknek az átlagosnál nagyobb pénzügyi és finanszírozási kockázata van. Ez a fejlesztések megvalósításában rejlő műszaki-technikai, valamint az új termékek és/vagy szolgáltatások sikeres piacra vitelében rejlő bizonytalanságokra vezethető vissza. A sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektek ugyanakkor az átlagosnál lényegesen jobb megtérülési feltételeket biztosítanak, amennyiben termőre fordulnak. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása ezért a hagyományos finanszírozástól eltérő eszközöket igényel. Magyarországon is egyre szélesebb körben érhetőek el azok a kockázati tőkealapok, amelyek kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek finanszírozására szakosodtak. Jellemzőjük a hosszabb-rövidebb inkubációs időszak, amíg tulajdonostársként vesznek részt a projektekben, amelyekből üzletrészük/részesedésük értékesítésével szállnak ki. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően elterjedtté váltak az Uniótól közvetlenül, valamint a magyar állami közvetítő szervezeteken keresztül igényelhető, európai-uniós és magyar állami társfinanszírozású vissza nem térítendő tőketámogatások. Ezek a pályázat útján elnyerhető források a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához nyújtanak, általában magas 45-80 százalékos tőketámogatást, ezért jó pénzügyi feltételek biztosítanak a finanszírozott projektek megvalósításához. A pályázatok felkutatása és elkészítése általában speciális szakértelmet igényel. Elméleti lehetőségként hitelek is bevonhatók a finanszírozási piacról. Ez a lehetőség azonban inkább csak azon vállalkozások számára adott, amelyek kereskedelmi banki szempontok szerint is hitelképesek, és a projektek olyan befejezési szakaszában vannak, ahol a fejlesztési eredmények piacra vitele, valamint az ebből származó bevételek már jól becsülhetők.

Kapcsolódó fogalmak: hitel | Vissza nem térítendő tőketámogatás | Kockázati tőke | Pályázati lehetőségek | Innovációs projektek finanszírozása

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu