A szoftver védelme: szoftverszabadalom?

Az informatikai eszközök alkalmazása hétköznapi részévé vált a vállalatok, a vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységnek, ezért egyre gyakoribb kérdésként merül fel a vállalati gyakorlatban, hogy hogyan lehet a szoftvereket jogi védelem alá helyezni.

szoftverek jogi védelem, szoftverszabadalom

Lehet a szoftvereket szabadalmaztatni? Ha nem lehet, akkor milyen módon helyezhetők a szoftverek a szabadalomhoz hasonló jogi oltalom alá? A köznyelvben elterjed szoftverszabadalom létező jogi fogalom?

A szoftverek, mint számítógépes program alkotással létrehozott művek a szerzői jog hatálya tartozó szellemi alkotások Magyarországon, ezért jogi védelmük a szerzői művekre jellemző szabályok alapján alakul. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szoftverként a számítógépes program bármilyen formában (forráskódban, tárgykódban) rögzített formáját, és az ehhez tartozó dokumentációt érti. A szerzői jogi védelem ezek közül a szoftver egyedi alkotótevékenységgel létrehozott részére (a „műre”) terjed ki. A szerzői művekre vonatkozó jogi védelem sajátos szabálya, hogy az oltalom keletkezéséhez nem szükséges szabályozott (alaki és érdemi feltétételek teljesítéséhez kötött) eljárás lefolytatása. A szerzői mű létrehozásakor a törvény erejénél fogva automatikusan oltalom alá kerül. A szoftverek esetén is ez a feltétel érvényesül. A szoftver létrehozását követően, a szerzői jogi törvény alapján, automatikusan jogi védelem alá kerül. A védelme időtartama a szoftver nyilvánosságra hozatalát követő 70 év. Az oltalom az ún. Berni Egyezmény alapján lényegében korlátozások nélkül, nemzetközi szintre is kiterjeszthető. A szerzői jog alapján keletkező oltalom pedig a szabadalmi oltalomhoz hasonló jogi eszközökkel érvényesíthető. 

Tényleg ennyire egyszerű lenne a szoftverek védelme?

Nem teljesen. A vállalati gyakorlatban két probléma megoldása szükséges a szoftverre vonatkozó szerzői jogi védelem érvényesíthető féltételeinek teljesítéséhez: ez az azonosíthatóság, és a bizonyíthatóság.

Miért és hogyan teljesíthetők ezek a feltételek:

  • A szerzői jogi oltalom az adott szoftverre, mint szerzői műre vonatkozik, és a szerzőt vagy a jogutódját az adott szoftverre vonatkozóan illeti meg. Az oltalom érvényesíthetőségéhez ezért a művet magát, keletkezésének körülményeit, a szerzőt és/vagy a jogutódját azonosíthatóvá, összekapcsolhatóvá kell tenni. Ennek részeként egy ún. műpéldány létrehozásával, „rögzíteni” kell a szoftvert. A műpéldány létrehozása körültekintő eljárást igényel, mert a műpéldány tartalma jelöli ki a védelem érdemi informatikai, és jogi határait. Az azonosíthatóság feltételeinek megteremtése során biztosítani kell a műpéldányban rögzített szoftver szerzővel vagy a jogutóddal való kapcsolatát is, mert ez teszi egyértelművé, hogy az oltalom, és az abból következő jogok kinek a javára állnak fenn. Ez nyilatkozattal és/vagy szerződéssel lehetséges.
  • A következő kihívás a bizonyíthatóság feltételeinek megteremtése. A szoftverekkel kapcsolatos jogérvényesítés gyakori kihívása, hogy a vitában álló felek nem tudják állításaikat megfelelő eszközökkel alátámasztani. Ennek megteremtését nagyban segíti az önkéntes műnyilvántartásba vétel lehetősége. A szoftver szerzője vagy jogutódja (a kérelmező) ugyanis kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a szoftver önkéntes műnyilvántartásba vételét. Az eljárás során a hivatal egy tanúsítványt bocsát ki az általa hivatalosan regisztrált műpéldányhoz kapcsolódóan a kérelmező részére. Ez a tanúsítvány hivatalos okirat, amely tanúsítja a szoftver műpéldány szerinti rendelkezésre állását az adott időpontban, és azt is tanúsítja, hogy a kérelmező a saját tulajdonaként nyilatkozott a műpéldányban foglalt szoftverről. A nyilvántartásba vétel ténye pedig a kérelmező kérésére hivatalosan is közzétételre kerül, a célra kialakított közhiteles nyilvántartásban. Az önkéntes nyilvántartásba vétel során így létrejött okiratok és mellékleteik pedig megfelelő módon tudják biztosítani a szoftverrel kapcsolatos bizonyíthatósági feltételeket. 

A szoftver akkor nem szabadalmazható? Nincs szoftverszabadalom? A rövid válasz: nincs szoftverszabadalom, és a szoftver önállóan nem, csak más szabadalmazható műszaki megoldások részekén, tehát csak bizonyos esetekben szabadalmazható. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a szoftver jogi védelme a szerzői jog rendszerében teljesen megoldott. A szerzői jogvédelem megfelelő oltalmat biztosít a szoftverre. A létrejövő jogi oltalom időbeli és földrajzi korlátjai a szabadalomnál lényegesen szélesebb körűek. A szoftver védelme pedig szerzői jogi alapon ugyanúgy kikényszeríthető, mint egy szabadalommal védett találmány esetén.

Ha szeretne többet megtudni az szoftverek jogi védelméről, segítséget szeretne kérni az azonosíthatóság és a bizonyíthatóság feltételeinek teljesítéséről, az önkéntes műnyilvántartás rendszeréről, esetleg érdeklik azok a megoldások, amelyek részeként a szoftver is lehet szabadalmi oltalom tárgya, kérjen segítséget szabadalmi ügyvivőktől. Szabadalmi ügyvivőként készséggel állunk rendelkezésére!

Szoftverek jogi védelme

szoftverszabadalom

műnyilvántartás

szerzői jog

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu