A szoftver védelme: szoftverszabadalom?

Az informatikai eszközök alkalmazása hétköznapi részévé vált a vállalatok, a vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységnek, ezért egyre gyakoribb kérdésként merül fel a vállalati gyakorlatban, hogy hogyan lehet a szoftvereket jogi védelem alá helyezni.

szoftverek jogi védelem, szoftverszabadalom

Lehet a szoftvereket szabadalmaztatni? Ha nem lehet, akkor milyen módon helyezhetők a szoftverek a szabadalomhoz hasonló jogi oltalom alá? A köznyelvben elterjed szoftverszabadalom létező jogi fogalom?

A szoftverek, mint számítógépes program alkotással létrehozott művek a szerzői jog hatálya tartozó szellemi alkotások Magyarországon, ezért jogi védelmük a szerzői művekre jellemző szabályok alapján alakul. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szoftverként a számítógépes program bármilyen formában (forráskódban, tárgykódban) rögzített formáját, és az ehhez tartozó dokumentációt érti. A szerzői jogi védelem ezek közül a szoftver egyedi alkotótevékenységgel létrehozott részére (a „műre”) terjed ki. A szerzői művekre vonatkozó jogi védelem sajátos szabálya, hogy az oltalom keletkezéséhez nem szükséges szabályozott (alaki és érdemi feltétételek teljesítéséhez kötött) eljárás lefolytatása. A szerzői mű létrehozásakor a törvény erejénél fogva automatikusan oltalom alá kerül. A szoftverek esetén is ez a feltétel érvényesül. A szoftver létrehozását követően, a szerzői jogi törvény alapján, automatikusan jogi védelem alá kerül. A védelme időtartama a szoftver nyilvánosságra hozatalát követő 70 év. Az oltalom az ún. Berni Egyezmény alapján lényegében korlátozások nélkül, nemzetközi szintre is kiterjeszthető. A szerzői jog alapján keletkező oltalom pedig a szabadalmi oltalomhoz hasonló jogi eszközökkel érvényesíthető. 

Tényleg ennyire egyszerű lenne a szoftverek védelme?

Nem teljesen. A vállalati gyakorlatban két probléma megoldása szükséges a szoftverre vonatkozó szerzői jogi védelem érvényesíthető féltételeinek teljesítéséhez: ez az azonosíthatóság, és a bizonyíthatóság.

Miért és hogyan teljesíthetők ezek a feltételek:

  • A szerzői jogi oltalom az adott szoftverre, mint szerzői műre vonatkozik, és a szerzőt vagy a jogutódját az adott szoftverre vonatkozóan illeti meg. Az oltalom érvényesíthetőségéhez ezért a művet magát, keletkezésének körülményeit, a szerzőt és/vagy a jogutódját azonosíthatóvá, összekapcsolhatóvá kell tenni. Ennek részeként egy ún. műpéldány létrehozásával, „rögzíteni” kell a szoftvert. A műpéldány létrehozása körültekintő eljárást igényel, mert a műpéldány tartalma jelöli ki a védelem érdemi informatikai, és jogi határait. Az azonosíthatóság feltételeinek megteremtése során biztosítani kell a műpéldányban rögzített szoftver szerzővel vagy a jogutóddal való kapcsolatát is, mert ez teszi egyértelművé, hogy az oltalom, és az abból következő jogok kinek a javára állnak fenn. Ez nyilatkozattal és/vagy szerződéssel lehetséges.
  • A következő kihívás a bizonyíthatóság feltételeinek megteremtése. A szoftverekkel kapcsolatos jogérvényesítés gyakori kihívása, hogy a vitában álló felek nem tudják állításaikat megfelelő eszközökkel alátámasztani. Ennek megteremtését nagyban segíti az önkéntes műnyilvántartásba vétel lehetősége. A szoftver szerzője vagy jogutódja (a kérelmező) ugyanis kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a szoftver önkéntes műnyilvántartásba vételét. Az eljárás során a hivatal egy tanúsítványt bocsát ki az általa hivatalosan regisztrált műpéldányhoz kapcsolódóan a kérelmező részére. Ez a tanúsítvány hivatalos okirat, amely tanúsítja a szoftver műpéldány szerinti rendelkezésre állását az adott időpontban, és azt is tanúsítja, hogy a kérelmező a saját tulajdonaként nyilatkozott a műpéldányban foglalt szoftverről. A nyilvántartásba vétel ténye pedig a kérelmező kérésére hivatalosan is közzétételre kerül, a célra kialakított közhiteles nyilvántartásban. Az önkéntes nyilvántartásba vétel során így létrejött okiratok és mellékleteik pedig megfelelő módon tudják biztosítani a szoftverrel kapcsolatos bizonyíthatósági feltételeket. 

A szoftver akkor nem szabadalmazható? Nincs szoftverszabadalom? A rövid válasz: nincs szoftverszabadalom, és a szoftver önállóan nem, csak más szabadalmazható műszaki megoldások részekén, tehát csak bizonyos esetekben szabadalmazható. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a szoftver jogi védelme a szerzői jog rendszerében teljesen megoldott. A szerzői jogvédelem megfelelő oltalmat biztosít a szoftverre. A létrejövő jogi oltalom időbeli és földrajzi korlátjai a szabadalomnál lényegesen szélesebb körűek. A szoftver védelme pedig szerzői jogi alapon ugyanúgy kikényszeríthető, mint egy szabadalommal védett találmány esetén.

Ha szeretne többet megtudni az szoftverek jogi védelméről, segítséget szeretne kérni az azonosíthatóság és a bizonyíthatóság feltételeinek teljesítéséről, az önkéntes műnyilvántartás rendszeréről, esetleg érdeklik azok a megoldások, amelyek részeként a szoftver is lehet szabadalmi oltalom tárgya, kérjen segítséget szabadalmi ügyvivőktől. Szabadalmi ügyvivőként készséggel állunk rendelkezésére!

Kiss János József
magyar és európai szabadalmi ügyvivő

Szoftverek jogi védelme

szoftverszabadalom

műnyilvántartás

szerzői jog

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu