A szabadalom és a szabadalmazás

A vállalatok üzleti célra irányuló innovációs tevékenységében sok esetben kiemelt szerepet kap a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése, a szabadalmazás. De vajon tényleg minden esetben a szabadalmi oltalom megszerzése a vállalatok által létrehozott szellemi alkotások üzleti hasznosításának optimális jogi eszköze? Melyek a legnagyobb kihívások a szabadalmi oltalom megszerzése esetén? Hogyan lehet ezeket a kihívásokat mérsékelni?

A vállalatok üzleti célra irányuló innovációs tevékenységében sok esetben kiemelt szerepet kap a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése, a szabadalmazás. De vajon tényleg minden esetben a szabadalmi oltalom megszerzése a vállalatok által létrehozott szellemi alkotások üzleti hasznosításának optimális jogi eszköze? Melyek a legnagyobb kihívások a szabadalmi oltalom megszerzése esetén? Hogyan lehet ezeket a kihívásokat mérsékelni?

Szellemi alkotás érdemi tartalma 

A találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó hazai szabályokat az 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi Törvény) határozza meg. A Szabadalmi Törvény 1. paragrafusa tartalmazza a szabadalmazható találmány fogalmát. Ennek az első bekezdése szerinti szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány, a technikai bármely területén. Ez a meghatározás megdobogtatja a feltalálók és az innovációs menedzserek szívét, mivel a szellemi alkotások széles köre előtt nyitja meg a szabadalom (a szabadalmi oltalom) megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor a kezdeti lelkesedést rögtön le is hűti a következő bekezdés, amely szerint nem szabadalmazható többek között, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre és üzletvitelre vonatkozó terv, szabály és eljárás, a számítógépes program, valamint az információk megjelenítése. Ha csak ezt, az egyébként nem teljes körű felsorolást nézzük, akkor úgy tűnik, hogy a vállalati innováció keretében gyakran létrehozott szellemi alkotások (eredménytermékek) jelentős része eleve kizárt a szabadalmi oltalom megszerzésének lehetőségéből. A helyzet azonban még sem reménytelen. A vállalatok által létrehozott innovációs eredmények ugyanis többnyire a jogi oltalom szempontjából több szellemi alkotás kombinációi. Így egyáltalán nem kizárt, hogy a szabadalmazás szempontjából határesetnek tekinthető innovációs eredmények esetén is azonosíthatók olyan elemek, amelyek megfelelnek a szabadalmazhatóság (a szabadalmi oltalom megszerzéséhez szükséges) feltételeknek.

Újdonság és feltalálói tevékenység

A szabadalmazhatóság a Szabadalmi Törvény szerint a szellemi alkotás oldalán az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság teljesüléséhez kötött. Az újdonság kritériuma a Szabadalmi Törvény 2. paragrafusában széles körűen meghatározott. Ennek lényege szerint új, ami a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt nem került olyan módon és mértékben nyilvánosságra, amely révén bárki által hozzáférhetővé vált. Szakzsargonnal élve, új, ami azonos módon és tartalommal nem része a technika állásának. Szerencsére a Szabadalmi Törvény ennek a feltételeknek a teljesítéséhez bőséges magyarázatot fűz. Ugyanakkor a feltalálói tevékenység meghatározása, amelyet a Szabadalmi Törvény 3. paragrafusa tartalmaz, zavarba ejtő megfogalmazást tartalmaz. E szerint a szellemi alkotás akkor tekinthető feltalálói tevékenységen alapulónak, ha olyan megoldást tartalmaz, amely a szakember számára, a technika állásához viszonyítva nem nyilvánvaló. Ez a megfogalmazás többszöri olvasást követően is kérdéseket vett fel, különösen mert a Szabadalmi Törvény nem fűz az értelmezéshez magyarázatokat. E feltétel teljesítése ugyanakkor a gyakorlatban még sem olyan homályos. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által közzétett módszertani útmutató ugyanis részletes magyarázatot fűz ehhez a jellemzőhöz, és ennek alapján jól kirajzolódik az az algoritmus, amelyet a szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás során a feltétel teljesülésének ellenőrzésre alkalmaznak. Ezzel együtt is, ez a legnehezebben teljesíthető feltétel a szabadalmazási eljárás során. A vállalati gyakorlatban ugyanis sokszor keletkezik olyan innovációs eredménytermék, amely új, üzleti szempontból is jól hasznosítható, de nem éri el a feltalálói tevékenység teljesítéséhez szükséges feltételeket. Szerencsére az ilyen szellemi alkotások védelmére is kínál megoldást a hazai jogszabályi környezet.

Hosszú hivatali átfutási idők

A vállalati innovációs környezetben a szabadalmazási eljárással kapcsolatos kételyek egy része a hivatali eljárás hosszú időigényhez kapcsolódik. Az iparjogvédelem területén számos nemzetközi egyezmény van, amelyek elsődleges célja az eljárási szabályok nemzetközi szinten történő egységesítése. Ez egyfajta jogi biztonságot ad, mivel nagyban közelíti a nemzeti szabályokat, és lehetőséget biztosít az első szabadalmi bejelentés benyújtásakor még üzleti szempontból sok bizonytalansággal bíró szellemi alkotások iparjogvédelmi eljárásainak szélesebb körű (szélesebb földrajzi területre történő) kiterjesztéséhez. Másrészt ezek teljesítése viszonylag hosszabb időtartamhoz köti az iparjogvédelmi eljárásokat, amelyek kötelező betartását az egyezményekhez csatlakozó országok vállalták. Ennek a jogbiztonságnak ezért időben jól mérhető ára van. A szabadalmi oltalom megszerzésének átlagos időtartama világszerte kb. 30-36 hónap. A szabadalmi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jelentős része esetén viszont mára annyira lerövidült a találmány tárgyát képező termékek és eljárások életciklusa, hogy mérlegelendővé vált a szabadalmi oltalommal megszerezhető kizárólagosság valódi üzleti értéke. A szabadalomi oltalom megszerzésével kapcsolatos döntés ezért mára már nem lehetséges a szellemi alkotás üzleti hasznosítására irányuló aprólékos tervezés nélkül. 

Nyilvánosságra jutás mérlegélése

A szabadalmazási eljárással kapcsolatos kételyek másik részére a nyilvánosságra jutásból fakad. A szabadalmazás alapja az a közmegegyezés, amely szerint a szabadalmas kizárólagos jogot kap az oltalom tárgyát képező találmány használatára és a hasznosítására az adott földrajzi területen, az oltalom időtartama alatt, azonban ezért cserébe nyilvánosságra kell hoznia a találmány lényegi tartalmát. Azaz a kizárólagosságért cserében, hozzá kell járulnia a technika állását jelentő tudásbázis növekedéséhez. A találmány lényegének nyilvánosságra jutása még abban az esetben is megfontolandó szempont, ha megfelelő szakemberek alkalmazásával a legelőnyösebb megvalósítási módok jótékonyan homályban tarthatók. A vállalati innovációs környezetben ugyanis a versenyelőnyök egy részét a gyorsaság, és a megoldás bizalmas jellege adja. A szabadalmi oltalom megszerzése esetén az ezekből származó versenyelőnyök a nyilvánosságra jutás miatt sérülhetnek. Így az is megfontolást igényel, hogy mit, és milyen tartalommal szabadalmazunk. Szerencsére csökkenti az ebből származó kockázatot, hogy a találmány szerinti megoldást a versenytársak sem tudják szabadalmazni, hiszen a nyilvánosságra jutás miatt a megoldás a technika állásának része lett. Nyilván azonos módon sem tudják megvalósítani, hiszen a találmány a szabadalmas javára védelem alatt áll. Marad részükre a továbbgondolás, valamint az idő- és költségigényes továbbfejlesztés. 

Időbeni és földrajzi korlátok

Gyakori félreértés, hogy a szabadalmi oltalom időben és „térben” korlátlan. Az oltalom csak a jogszabályban meghatározott időtartamig érvényes, és csak abban az esetben, ha azt fenntartják. A fenntartás pedig díj fizetéséhez kötött, ami az oltalmi idő előrehaladásával folyamatosan növekszik. Kérdés, hogy meddig érdemes költeni az oltalom fenntartására? Az oltalom „térben” is korlátozott, ugyanis minden esetben földrajzi területhez, leggyakrabban országokhoz (vagy regionális területi egységekhez – Európai Unió) kötött. A szabadalmazás során ezért a találmány hasznosítása, és ehhez kapcsolódóan a szabadalmi oltalom területi kiterjesztése is tervezést igényel. A szabadalmazást megkönnyítő nemzetközi egyezmények ellenére, minden fókuszba helyezett földrajzi területen le kell folytatni az oltalom megszerzésére irányuló lejárást. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a különböző nemzeti vagy regionális szellemi tulajdoni hivatalok azonos módon ítélik meg a szabadalmazhatóságot. A találmányok országonként eltérő iparjogvédelmi helyzete sokszor erre vezethető vissza.

Jelentős költségigény

A szabadalmazási eljárások esetén két költségtípussal kell számolnia a bejelentőnek, sikeres eljárás esetén a későbbi szabadalmasnak: a hivatali díjakkal és a szabadalmi ügyvivői költségekkel. A szabadalmazás közigazgatási eljárás, ezért jogszabályokban meghatározott közigazgatási díjak, az ún. bejelentési díjak megfizetéséhez kötött. Ugyanez a helyzet az oltalom fenntartásával is. A szabadalmasnak fenntartási díjat kell fizetnie az adott földrajzi területen illetékességgel rendelkező szellemi tulajdoni hivatalnak, hogy az oltalom fenntartásra kerüljön. A fenntartási díj összege pedig az oltalmi idő előrehaladásával folyamatosan növekszik. A második költségtípusba az iparjogvédelmi eljárások hivatásos képviselőinek munkadíja sorolható. A szabadalmazás speciális jogterület. Elviekben az ügyvédek is el tudják látni a szabadalmasok képviseletét az iparjogvédelmi eljárásokban. Valójában ez egy olyan külön szakma, ami szabadalmi ügyvivői gyakorlatot igényel. A bejelentőnek az eljárás elindításához, és a szellemi tulajdoni hivatalok előtti képviselethez kapcsolódóan ezért célszerű szabadalmi ügyvivőt megbíznia. Az iparjogvédelmi eljárások általában többkörös eljárások, ezért a szabadalmi ügyvivői díj sem csak egy alkalommal jelentkezik. 

Akkor mégis mi értelme van a szabadalmazásnak

A szabadalom továbbra is egyedülálló jogi eszköz, amely jól szabályozott és jól kikényszeríthető módon tudja a szabadalmas technikai és gazdasági, és ezekből következően piaci versenyelőnyét biztosítani. A szabadalom ugyanakkor üzleti eszköz is, amely egyrészt jelentős mértékben meg tudja növelni az érintett szellemi alkotások vagyoni és piaci értékét. Másrészt viszont a bemutatott kockázatokkal jár. A szabadalmi eljárás sikere ezért feltételezi a szabadalmazással kapcsolatos jogi és az üzleti kockázatok ismertét, és ezek célirányos tervezését.

Szolgáltatásainkkal megfelelő szakmai hátteret tudunk biztosítani e kockázatok felméréséhez, hatékony kezeléséhez, és így a szabadalmazási eljárások sikeres lebonyolításához. Bizalommal forduljon hozzánk!