A know-how jelentése és tartalma

A know-how (gyakran hibásan, know how vagy knowhow formában írva) fogalmának és tartalmának magyarországi meghatározása jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Az ehhez szükséges feltételeket az üzleti titokra vonatkozó 2018. évi LIV. törvény teremtette meg.

A know-how (gyakran hibásan, know how vagy knowhow formában írva) fogalmának és tartalmának magyarországi meghatározása jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Az ehhez szükséges feltételeket az üzleti titokra vonatkozó 2018. évi LIV. törvény teremtette meg. Jelenleg a know-how fogalma és tartalmi meghatározása kétféle módon jelenik meg a hazai üzleti gyakorlatban.

Mi a know-how jelentése?
Hogyan definiálható a know-how a gazdasági életben?

Know how tartalma technológiatranszfer irányú megközelítésben

Ebben a megközelítésben a know-how többnyire azokat az előnyös megvalósítási formákat (kiviteli alakokat), egyedi fogásokat (legjobb gyakorlat) tartalmazza, amelyet a szellemi alkotást használatba adó biztosít a szellemi alkotást használatra átvevőnek, hogy az ügylet tárgyát képező szellemi alkotások használatbavétele minél gyorsabban és hatékonyabban kerülhessen megvalósításra. Ebben a felfogásban a know-how lehet írásban rögzített ismeret, vagy olyan írásban nem rögzített ismeret is, amelyet az átadó betanítás és/vagy oktatás formában ad át az átvevőnek. Mivel ezek többnyire olyan információk, amelyek nem részei az ügylet tárgyát képező szellemi alkotásról (például a szabadalmi leírásban) nyilvánosságra jutott információknak, ezért jelentős szerepük lehet a technológiatranszfer ügyletek eredményes és hatékony megvalósításában. Így az ilyen „hogyan is csináljuk jól” vagy a „legjobb gyakorlat” jellegű ismeretek többnyire külön díjazás mellett képezik részét a szellemi alkotások használatba adására (licenc) vagy értékesítésére (átruházás) irányuló technológiatranszfer ügyleteknek. A know-how ebben a megközelítésben sem csak műszaki-technikai ismeret, hanem minden más egyéb olyan információ, amely a szellemi alkotás eredményes használatát vagy hasznosítását támogatja. Ez a megközelítés viszont közvetlen módon nem utal a know-how tárgyát képező információk titokvédelem mellett kezelt jellegére. (Megjegyzés: A technológiatranszfer elnevezés csalóka lehet. Mivel nemcsak a szószerinti technológiák/eljárások, hanem a szellemi alkotás tárgyától függetlenül, minden olyan ügylet általános elnevezése, amelyben szellemi alkotások vagyoni jogai értékesítésére vagy használatba adásra kerülnek.) 

Know how tartalma jogi szabályozás szerinti megközelítésben

A 2018. évi LIV. törvény a védett ismeretre alkalmazva vezeti be a know-how fogalmát. Ennek megfelelően a know-how az üzleti titok azonosításra alkalmas módon rögzített formája. A jogszabály kiemeli, hogy ez lehet műszaki, gazdasági, szervezési ismeret, ilyen tartalmú megoldás, vagy ezek kombinációja. Az üzleti titok pedig minden olyan a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, vagyoni értékkel bíró titkos ismeret, amely nem könnyen hozzáférhető, nem közismert, és amelynek a titokban tartásához, vagy ilyen módon kezeléséhez a jogosultjának (tulajdonosának) érdeke fűződik. Ebben a megközelítésben tehát a know-how a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, azonosítható tartalmú, értékkel bíró, titokban tartott ismeret. 

A know-how jogszabály alapú megközelítésnek az üzleti gyakorlat szempontjából négy lényeges jellemzőjét érdemes kiemelni:

• Azonosíthatóság: A titokban tartott vagy kezelt ismeretek esetén kiemelkedő jelentősége van, hogy ezek azonosíthatók legyenek. Az azonosíthatóság jelöli ki ugyanis az érintett ismeretek érdemi/tartalmi kereteit. Az azonosítható módon nem rögzített titokban tartott ismeretek esetén nem, vagy nehezen bizonyítható, hogy ezek egyáltalán léteztek, illetve valójában milyen tartalommal léteztek.
• Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó megközelítés: Míg a szellemi alkotásokra vonatkozó egyéb jogszabályok (szerzői jog, iparjogvédelem) egyéb érdemi tartalmi feltételeket határoznak meg a védett, vagy védelem alá vonható szellemi alkotással kapcsolatban, addig ez a megközelítés az ismeret jellegétől és érdemi tartalmától függetlenül a gazdasági tevékenységhez való kapcsolódására helyezi a hangsúlyt. Ez pedig megfelel a vállalati gazdálkodás eszköz alapú megközelítésének. A gazdasági környezetben ugyanis az üzleti tevékenységhez való kapcsolódás az elsődleges szempont, és nincs jelentősége, hogy az adott ismeret milyen érdemi (természet- vagy társadalomtudományi) tartalommal bír, vagy adott esetben milyen alkotótevékenységgel jött létre.
• Titkos jelleg: Bár a technológiatranszfer alapú megközelítésében is jól felfogott érdeke az érintettnek, különösen az ismeret tulajdonosának, az ismeret titokvédelem melletti kezelése, a jogi megközelítés kifejezetten erre a jellemzőre helyezi a fókuszt. A know-how értékét ugyanis a gazdasági tevékenység körében kifejezetten a bizalmas, titkos jellege adja. Ezzel pedig pótolja a titkossága miatt értékes szellemi alkotások védelméhez hiányzó jogi feltételeket. Az üzleti gyakorlatban pedig kifejezetten bővül az ilyen egyedi, nagy versenyelőnyt biztosító ismeretek köre. Ezek esetén pedig a tulajdonos adott ismerethez kapcsolódó jól felfogott érdeke, gazdasági előnye, az érintett ismeretek titokban tartott, titokvédelem mellett kezelt jellege. 
• Jogszabályi kikényszeríthetőség: A hazai jogi szabályozás adósságát sikerült ezzel megszüntetni. A jelenleg jogi környezetben ugyanis most már az egyéb szellemi alkotások esetén érvényesíthetővel, azonos feltételekkel sikerült megteremteni a know-how tárgyát képező, tehát alapvetően a titkosságában értékes szellemi alkotássokkal kapcsolatos jogérvényesítési feltételeket a gazdasági szereplők számára. Ez jelentős mértékben hozzájárult a vállalatok tulajdonát képező szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogbiztonság növeléséhez, a vállalati szellemivagyon-gazdálkodás kiterjesztéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséhez. Amíg ugyanis korábban a jogi védelem az alkotó természetes személyek oldaláról biztosította az ilyen ismeretek védelméhez szükséges feltételeket, addig a jelenlegi jogi szabályozás már a gazdálkodási tevékenység, és a vállalat oldalról is biztosítja ez egyértelmű jogérvényesítési feltételeket. 

Megjegyzés: A hazai üzleti gyakorlatban a know-how sok esetben know how vagy knowhow formában kerül leírásra. A helyes nyelvtani forma szerint a helyesírása: know-how.