Szellemi alkotások védelme, szellemivagyon-gazdálkodás
Ha szellemi alkotásról, találmányról, szabadalomról, a szellemi alkotás üzleti hasznosításáról van szó, akkor a vállalkozás, az üzleti élet és az alkalmazandó oltalmi formák szempontjából hosszútávon a leghatékonyabb, ha a megoldást nem csupán "jogi, iparjogi" szempontból közelítjük meg, hanem a komplex üzleti környezet további releváns jellemzőit is figyelembe vesszük és az ideális jogi/üzelti kombinációt alkalmazzuk.
Ars poétikánk szerint a szellemi alkotások védelmét biztosító jogi eszközöknek elsődlegesen a szellemi alkotások hasznosítását és megtérülését biztosító üzleti célokat kell kiszolgálnia. Szolgáltatásaink során ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk az üzleti célú hasznosításnak és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak megfelelő szerzői jogi és iparjogvédelmi eszközök létrehozására.
A szellemi alkotások védelmének eszközei
Iparjogvédelmi eszközök
Találmányok, használati minták, védjegyek, formatervezési minták, és ezek speciális formái tartoznak alapvetően az iparjogvédelem eszköztárába. Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, a védelmükkel kapcsolatos eljárások esetén, a hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.
Szerzői jogi eszközök
A vállalati gyakorlatban érintett szellemi alkotások általában a szoftverek, adatbázisok, műszaki tervdokumentáció, szakirodalmi leírások, tudományos cikkek (ezek együttesen: szerzői művek). Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.
Üzleti titok körébe tartozó eszközök
Minden olyan tény és adat, valamint ezek azonosítható módon rögzített formája esetén, amelyre a szerzői jog és az iparjogvédelem nem vonatkozik, és ami még nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek nyilvánosságra hozatal vállalata pénzügyi, gazdasági, piaci érdekét sértené (a továbbiakban: védett ismeret). Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.
A szellemi alkotások védelmi formáinak jellemzői
| Szerzői jog | Iparjogvédelem | Üzleti titok |
| A szellemi alkotás formáját védi | A szellemi alkotás tartalmi elemeit védi | A szellemi alkotás tartalmi elemeit védi |
| A szellemi alkotás létrehozásával jön létre | Hatósági engedélyezéssel keletkezik | A szellemi alkotás létrehozásával keletkezik |
| Viszonylagos védelmet nyújt | Abszolút védelmet nyújt | Viszonylagos védelmet nyújt |
| Hosszú időtartamú | Rövid időtartamú | IIdőtartama nem értelmezhető |
| Földrajzilag nem korlátozott | Földrajzilag korlátozott | Földrajzilag nem korlátozott |
Gazdálkodás szellemi tulajdonnal
Mire jó a szabadalom?A vállalatok üzleti célra irányuló innovációs tevékenységében, a szellemi alkotások védelmében kiemelt szerepet kap a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése, a szabadalmazás. De a szabadalmazás elindítása előtt számos szempontot kell mérlegelni, az adott újdonság, a szellemi termék tulajdonságai, a szabadalom kívánt földrajzi és időbeli korlátai, a védelem létrejöttéig szükséges átfutási idők, a szabadalom nyilvánossága és nem utolsósorban költségek tekintetében. | Mekkora egy szellemi alkotás értéke?Egy szellemi alkotás, egy találmány, egy szabadalom, értéke, piaci értéke nem állapítható meg egyszerűen, lévén általában egy újdonságról van szó, amelynek hasznosíthatósága a létrejötte pillanatában nem biztos hogy magától értetődő. Viszont a tulajdonos elemi érdeke, hogy tisztában legyen az alkotás értékével, nem is beszélve arról, hogy a jogi szabályozás piaci értékük megállapítását írja elő arra az esetre, ha a vállalkozások vagyonelemként kívánják nyilvántartani könyvelésében, vagy értékesíteni akarja. |
Iparjogvédelmi pályázatokTalán köztudott, hogy a magyar, és különösen a külföldi iparjogvédelmi eljárások költségei magasnak tekinthetők a hazai fejlesztésű szellemi alkotások tulajdonosai számára, így ezen költség akadálya a hatékony oltalmak megszerzésének. A magyar gazdaságpolitika felismerve ezt a versenyhátrányt okozó problémát, vissza nem térítendő támogatás nyújt a a magyar és a külföldi iparjogvédelmi eljárások költségeire. A támogatások sikeres elnyeréséhez az iparjogvédelmi és pályázatírói szaktudás nagy előnyt jelent. | Szabadalmi ügyvivő szerepe és feladataA szabadalmi ügyvivői tevékenység feltétele felsőfokú természettudományos vagy műszaki (mérnöki) végzettség, felsőfokú iparjogvédelmi végzettség, időtartamhoz kötött szakmai gyakorlat, és ennek alapján letett szakvizsga. E mellett a szabadalmi ügyvivők egy része felsőfokú jogi, egy része pedig felsőfokú közgazdasági végzettséggel is rendelkezik. Szabadalmi ügyvivő Magyarországon csak az lehet, aki rendelkezik ezzel a nagyon széles szakmai háttérrel és szakmai gyakorlattal, és a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. |
Friss híreinkből
A szabadalmi ügyvivőkről
A szellemi alkotásokkal összefüggő feladatok és eljárások lebonyolítása egyszerre természettudományos/műszaki és speciális jogi ismereteket is igényel. Így ezekben az eljárásokban az ügyfelek szakszerű képviseletét a szabadalmi ügyvivők látják el, akik egyszerre rendelkeznek mindkét területen a szükséges felsőfokú szakirányú végzettséggel és gyakorlattal.
szabadalmi ügyvivő, szabadalom, szellemi alkotás védelme, Szabadalmi Ügyvivői Kamara
A szabadalom és a szabadalomkutatás
A vállalati innovációs szakemberek szabadalmazással kapcsolatos gyakori kérdése, hogy vajon hogyan lehet a szabadalmazási eljárással kapcsolatban jelentkező kockázatokat csökkenteni? Válaszunk: A kockázatok csökkentésének leghatásosabb eszközei a szabadalmi lajstromokban folytatott kutatások.
szabadalom, szabadalomkutatás
Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?
2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amely megteremtette a vállalatok számára a valós jogi feltételeit az üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.
üzleti titok, szellemi alkotás, 2018. évi LIV. törvény