Szellemi alkotások védelme, szellemivagyon-gazdálkodás

Ha szellemi alkotásról, találmányról, szabadalomról, a szellemi alkotás üzleti hasznosításáról van szó, akkor a vállalkozás, az üzleti élet és az alkalmazandó oltalmi formák szempontjából hosszútávon a leghatékonyabb, ha a megoldást nem csupán "jogi, iparjogi" szempontból közelítjük meg, hanem a komplex üzleti környezet további releváns jellemzőit is figyelembe vesszük és az ideális jogi/üzelti kombinációt alkalmazzuk.

Ars poétikánk szerint a szellemi alkotások védelmét biztosító jogi eszközöknek elsődlegesen a szellemi alkotások hasznosítását és megtérülését biztosító üzleti célokat kell kiszolgálnia. Szolgáltatásaink során ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk az üzleti célú hasznosításnak és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak megfelelő szerzői jogi és iparjogvédelmi eszközök létrehozására.

A szellemi alkotások védelmének eszközei

Iparjogvédelmi eszközök

Találmányok, használati minták, védjegyek, formatervezési minták, és ezek speciális formái tartoznak alapvetően az iparjogvédelem eszköztárába. Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, a védelmükkel kapcsolatos eljárások esetén, a hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.

Szerzői jogi eszközök

A vállalati gyakorlatban érintett szellemi alkotások általában a szoftverek, adatbázisok, műszaki tervdokumentáció, szakirodalmi leírások, tudományos cikkek (ezek együttesen: szerzői művek). Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.

Üzleti titok körébe tartozó eszközök

Minden olyan tény és adat, valamint ezek azonosítható módon rögzített formája esetén, amelyre a szerzői jog és az iparjogvédelem nem vonatkozik, és ami még nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek nyilvánosságra hozatal vállalata pénzügyi, gazdasági, piaci érdekét sértené (a továbbiakban: védett ismeret). Az ezek azonosítására, vállalaton belüli és kívüli létrehozására, hasznosítására irányuló jogviszonyokban, vagyoni értékük megállapítása esetén.

A szellemi alkotások védelmi formáinak jellemzői

Szerzői jogIparjogvédelemÜzleti titok
A szellemi alkotás formáját védiA szellemi alkotás tartalmi elemeit védiA szellemi alkotás tartalmi elemeit védi
A szellemi alkotás létrehozásával jön létreHatósági engedélyezéssel keletkezikA szellemi alkotás létrehozásával keletkezik
Viszonylagos védelmet nyújtAbszolút védelmet nyújtViszonylagos védelmet nyújt
Hosszú időtartamúRövid időtartamúIIdőtartama nem értelmezhető
Földrajzilag nem korlátozottFöldrajzilag korlátozottFöldrajzilag nem korlátozott

Gazdálkodás szellemi tulajdonnal

Mire jó a szabadalom?

A vállalatok üzleti célra irányuló innovációs tevékenységében, a szellemi alkotások védelmében kiemelt szerepet kap a szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése, a szabadalmazás. De a szabadalmazás elindítása előtt számos szempontot kell mérlegelni, az adott újdonság, a szellemi termék tulajdonságai, a szabadalom kívánt földrajzi és időbeli korlátai, a védelem létrejöttéig szükséges átfutási idők,  a szabadalom nyilvánossága és nem utolsósorban költségek tekintetében.

Szabadalom, szabadalmazás »

Mekkora egy szellemi alkotás értéke?

Egy szellemi alkotás, egy találmány, egy szabadalom, értéke, piaci értéke nem állapítható meg egyszerűen, lévén általában egy újdonságról van szó, amelynek hasznosíthatósága a létrejötte pillanatában nem biztos hogy magától értetődő. Viszont a tulajdonos elemi érdeke, hogy tisztában legyen az alkotás értékével, nem is beszélve arról, hogy a jogi szabályozás piaci értékük megállapítását írja elő arra az esetre, ha a vállalkozások vagyonelemként kívánják nyilvántartani könyvelésében, vagy értékesíteni akarja.

Szellemi alkotás vagyonértékelése »

Iparjogvédelmi pályázatok

Talán köztudott, hogy a magyar, és különösen a külföldi iparjogvédelmi eljárások költségei magasnak tekinthetők a hazai fejlesztésű szellemi alkotások tulajdonosai számára, így ezen költség akadálya a hatékony oltalmak megszerzésének. A magyar gazdaságpolitika felismerve ezt a versenyhátrányt okozó problémát, vissza nem térítendő támogatás nyújt a a magyar és a külföldi iparjogvédelmi eljárások költségeire. A támogatások sikeres elnyeréséhez az iparjogvédelmi és pályázatírói szaktudás nagy előnyt jelent.

Iparjogvédelmi pályázatok »

Szabadalmi ügyvivő szerepe és feladata

A szabadalmi ügyvivői tevékenység feltétele felsőfokú természettudományos vagy műszaki (mérnöki) végzettség, felsőfokú iparjogvédelmi végzettség, időtartamhoz kötött szakmai gyakorlat, és ennek alapján letett szakvizsga. E mellett a szabadalmi ügyvivők egy része felsőfokú jogi, egy része pedig felsőfokú közgazdasági végzettséggel is rendelkezik. Szabadalmi ügyvivő Magyarországon csak az lehet, aki rendelkezik ezzel a nagyon széles szakmai háttérrel és szakmai gyakorlattal, és a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja.

Szabadalmi ügyvivő »

Friss híreinkből

A szabadalmi ügyvivőkről

A szabadalmi ügyvivőkről

A szellemi alkotásokkal összefüggő feladatok és eljárások lebonyolítása egyszerre természettudományos/műszaki és speciális jogi ismereteket is igényel. Így ezekben az eljárásokban az ügyfelek szakszerű képviseletét a szabadalmi ügyvivők látják el, akik egyszerre rendelkeznek mindkét területen a szükséges felsőfokú szakirányú végzettséggel és gyakorlattal.

szabadalmi ügyvivő, szabadalom, szellemi alkotás védelme, Szabadalmi Ügyvivői Kamara

A szabadalom és a szabadalomkutatás

A szabadalom és a szabadalomkutatás

A vállalati innovációs szakemberek szabadalmazással kapcsolatos gyakori kérdése, hogy vajon hogyan lehet a szabadalmazási eljárással kapcsolatban jelentkező kockázatokat csökkenteni? Válaszunk: A kockázatok csökkentésének leghatásosabb eszközei a szabadalmi lajstromokban folytatott kutatások.

szabadalom, szabadalomkutatás

Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?

Mikor válik a védett ismeret (know-how) valóban védett ismeretté?

2018-ban megjelent és hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amely megteremtette a vállalatok számára a valós jogi feltételeit az üzleti szempontból valóban a titokvédelem kereteit között kezelendő szellemi alkotások védelméhez.

üzleti titok, szellemi alkotás, 2018. évi LIV. törvény

Kiss János József • 1051 Budapest, Arany János u. 15. III. lph III./5. • Telefon: (+36 1) 302 4443 • E-mail: kiss.janos.jozsef@kjj.hu